Budapest Régiségei 22. (1971)

TANULMÁNYOK - Holl Imre: Középkori kályhacsempék Magyarországon : 2. közlemény 161-207

Zsigmond távollétében évekig ő kormányozza az országot. 11 1408. XII. 13. Baranyai B., Századok 1926, 575. Eredeti szövege Fejér, CDX/14. 682. 12 „Mystice draco aut diabolum significat, aut ministros eius, vei etiam persecutores Ecclesiae, homines nefandos... " (Hrabunus Maurus, Migne, P. L. 111, 230.) — Részletesen: L. Stauch, Drache — Reallex. z. dt. Kunstgeschichte. Bd. IV. Stuttgart, 1958. Sp. 347—348. 13 Részletesen F. Palacky, Geschichte von Böhmen. Bd. III. Prag, 1845. 247—306, 14 A 116. kép oromcsempéjét és az azonos mázú négyeit címeres csempét (1. tip.) a budai palota ásatásánál a kápolna melletti udvar legalsó rétegében találtam 1959-ben (X/A munkahely, 8. réteg), itt 4 db Zsigmond-obulus volt (CNH II. 125) A típus; 1390—1424 között. L. még Holl, Bud. Rég. XX (1963) 366, 77. kép 1—3. kerámiája e rétegből. 15 Holl, I. rész, 250. o. Az állatmesét illusztráló csempének másolatán a részletformák 10%-kal kisebbek. 16 A felhasználásra kerülő cserép és a máz ilyesfajta összeegyeztetését már a XIV. századi udvari műhelyekben is megtaláljuk. 17 Az egyes kályhák rajzi rekonstrukciójához szükséges felső csempék sorozatát még csak részben ismerem, töredékes állapotuk miatt közlésükre csak később kerülhet sör. 18 A III. csoport valószínűleg nem önálló műhely, hanem a nyéki, vagy á IV. csoport műhelyének készítménye. 19 így az I. csoportnál a zárt előlapú négyzetes csempék háta rövid, a nyílást képző pereme szegletes ; a II. csoportnál hosszabb kihajló; az V. csoportnál hosszú, megvastagított peremmel. Lásd a 3. kép 7. ábráját, valamint a II. részben közölt metszetrajzokat. Sajnos, a hátrészek teljes restaurálása csak kevés esetben sikerül. A hát mélysége az 1/1. típusnál 10,8— 11 cm, 2 : 9—10 cm, 11 : 10,5 cm, 13 : 9,4 cm. A II. csoport 1. típusánál 12 cm. A IV/2 : 11,5 cm, 5:11 cm, 11:11 cm. Az V/l : 14,5 cm. 20 A Vármúzeum nyéki leletei között a IV. csoport 2. típusa. 21 Héjj'M. ásatása 1961, Visegrád, Alsóvár. Ezúton is köszönöm baráti szívességét a közlési engedélyért. 22 Kozák K, Az egri vár középkori palotájának gótikus és reneszánsz kályhái. Az Egri Múzeum Évkönyve, 1965; Az Egri Múzeum Évkönyve, 1964. 257. o. 33. kép. 23 Az egri leletek előkerülése után újból átnéztük a budai anyag fel nem dolgozott típusait, hátha vannak itt is olyan töredékek, melyek az új típusok rajzi kiegészítését lehetővé teszik. E munka során találtunk rá a 20. tip. töredékeire. 24 A nyolc szögű elrendezés alaprajzilag az oromcsempék mögött már nem fér el, bár a mért szögek alapján még elképzelhető lenne ez is. Első rekonstrukciónk tizennégyszögű felépítményére már elhelyezhető volna. 25 Kozák K., i. m. az egri kályha rekonstrukciójához felhasználta az ott előkerült nagyméretű oromrózsát. Egerben azonban a leletek szerint több olyan típust használtak a kályha összeállításához, amit Budán valószínűleg csak a második vagy harmadik, eltérő formájú kályhánál alkalmaztak, pl. a más formájú és méretű 19. és 20. típust. Amennyiben pedig Egerben két kályha állt, úgy lehetséges volt két rendszert is alkalmazni. 26 Visegrád, Mátyás király Múzeum; Schulek ásatási leletei a palotából. A pajzstalp alatt . .cul felirat végződés minuszkulás betűkkel. 27 így a 76. képen bemutatott darabnál is. A mondatszalag feliratvégződése szerint Dávid mellképe volt a külső sarkon is. 28 Pécs, Janus Pannonius Múzeum. 29 Sashegyi gyűjtemény, O. Történeti Múzeum. 30 S. Nagy E. Arch. Ért. 92 (1965) 196. oldalon említett darabok között. Miután a várat csak 1476 után építették újra fel, a kályhát szerintünk a bán egy másik várából vagy házából hozhatták át ide. 31 Kozák K., i. m., valamint: Az egri vár feltárása. Heves Megyei Múzeumok Közleményei. Eger, 1963.132,162. Egerben vagy két különböző felépítésű, vagy még inkább egy, de a budaitól eltérő rendszerben felrakott kályha állhatott véleményünk szerint. 32 Éri I., A nagyvázsonyi pálos kolostor leletei. Magyar Műemlékvédelem 1959—1960. 93. o. 21. j.-ben említi az oroszlános töredéket. 33 S. Nagy., Tvrdjava Bac.—

Rad Vojvodanskih Muzeja 1 (1961) 95. — A 2. típus a IX. t. 6, a 18. tip. a X. t. 6. képén (a pelikán szárny- és faroktöredéke). Ezúton is köszönöm a szerzőnek, hogy segítőkészségével az azonosítást megkönnyítette. 34 Závödszky L., A Héderváry család oklevéltára. II. Bp. 1922. XXIV. 35 Hunyadi László kivégzése után a király 1457-ben békeajánlattal küldte Szilágyi Erzsébethez. Fraknói V., Mátyás király. Bp. 1890.47.— 1457. V. 29.-én főkancellárként, ugyanez év VII. 26-án és IX. 1-én egri prépost és alkancellárként említik V. László adomány levelei Hangácsit. — Az adatokat Kumorovitz L. szívességének köszönhetem. 36 Teleki J., Hunyadiak kora Magyarországon. Budapest, 1852.

II.k.260—261. — Wertner M.,Turul 1913. 56—68. 37 Teleki, i. m. II. k. 302. Dlugoss alapján. Vezetőjük Ottó bajor fejedelem, Várdain kívül 8, bajor, cseh és osztrák főurat említenek. 38 1456 : Szentpétery L, Magyar oklevéltan. Bp. 1930.170. 1457: V. László meghatalmazó levele nevezi így, 1. 39. jegyz. 39 A követség másik két vezetője a passaui püspök és Sternberg Zdenkó prágai várkapitány, Teleki, i. m. II. k. 548. 1. jegyz. a király megbízó levele és Dubravius alapján. — Ezek szerint az újra kitörő pártharcok közepette is mindvégig kitartott a király mellett. Később Mátyás király egyik kedvenc diplomatája; 1464-től Péter bácsikanonok által kormányoztatja a bácsi székhely területét valószínűleg keveset tartózkodott ottani várában. Magyarország vármegyéi és városai. Reiszig E., Winkler P. Bács vm. II. k. 72, 308. — Ha tehát azonosításunk helytálló, úgy a bácsi kályhát 1457-ben állították fel. 40 Nem tartjuk ugyanis valószínűnek, hogy pl. Nagyvázsony vagy Bács várában két-két különböző megoldású kályhára is szükség volt. Talán a technikailag egyszerűbb megoldású zárt előlapú csempék kombinációjával építették fel a teljes alsó részt. Feltűnő, hogy a gyémantmustras sarokcsempe sem fordul gyakrabban elő. 41 z: Smetánka, Pam. Arch. LU (1961) 592—598. — J. Kouba, Casopis Národního Muzea. CXXXIII (1964) 185— 199. —Ezúton is köszönöm mindkét kutató baráti szívességét, hogy a leletek részletes vizsgálatához segítségüket nyújtották. • 42 A másik nagyobbméretű csempékből felrakott kályha és a harmadik fajta, melyeknek pontos formáját még nem ismerjük, úgy látszik, ritka lehetett; talán méretei miatt csak a legnagyobb termekben lehetett felállítani ? 191