Budapest Régiségei 22. (1971)

TANULMÁNYOK - Holl Imre: Középkori kályhacsempék Magyarországon : 2. közlemény 161-207

172. kép. A 6. típus mázatlan másolata. Kőszeg, vár 15. sz. m. f. Unglasierte Kopie des Typus 6. Kőszeg, Burg oroszlános csempék 16%-kal kisebbedtek a másolás során, de az elmosódott részleteket a negatívban újra mintázták, így aránylag éles rajzú példányokat hoztak létre. (Griff m : 19,5 cm, 137. kép; oroszlán m: 19,8 cm, 142. kép.) A rozettás csempe másolatai viszont nem kisebbek az eredetinél, úgy látszik teljesen újrafaragták a negatívot, ezért egyes részletek erősen megváltoztak (pl. a levelek közötti kis rozetták hiányzanak), m: 22 cm. Az ásatási megfigyelések szerint valamennyi darab a XV. század végén készülhetett és 1532-ben, a török ostrom alkalmával mehetett tönkre. Vasvár,préposti ház. 1952-ben PaulovitsI. —Kádár Z. ásatásából került elő egy sima hátú szegélycsempe barna cserépből. Első látásra elárulja, hogy a 13. típus sarokcsempéjének közvetlen hatása alatt készült, de nem lenyomatként. Mintája éles rajzú, erősen sematikus, vonalas hatású. A mázatlan csempe külső felületét meszeléssel fehérre színezték (sz: 11 cm, 148. kép). A század végén, esetleg már 1500 után készülhetett, v 171. kép. A 6. típus csempéje Izaiás és Judit alakjával 1454—57. Buda, palota Kachel des Typus 6. mit der Figur des Isaias und der Judit 1454—57. Buda, Schloss Tanulmányomban elsősorban a lovagalakos kályha műhelyének gazdag mintakincsét, alkotásainak széleskörű elterjedettseget és ennek történeti hátterét szerettem volna megvilágítani. Később, az új leletek további feldolgozása során alkalom nyílhat a kályhák stílusának és műhelyének közelebbi vizsgálatára is. Reméljük, hogy időközben a külföldi kutatás is újabb anyag birtokába jut, esetleg levéltári adatokkal is megvilágíthatja a mesterkérdéseket.

79 JEGYZETEK 1 Eredeti tervünk az volt, hogy II. részként a XV. sz. második felének és a XVI. sz.-nak anyagát adjuk. Ezeknél a főleg figurális díszű, kis példányszámú daraboknál a restaurálás nagyon lassú, nélküle pedig a típusok megismerése és a kályhák rekonstrukciója bizonytalanná válna. Képszámozás az I. rész folytatása. 2 Még a budai királyi palota XIV—XV. századi kerámiájának is csak mintegy 10%-a kályhacsempe. 3 Kozák K., XV. századi oroszlános kályhacsempék. Veszprém megyei Múzeumok Közleményei I. 1963. 143—. 4 Méri I., Arch. Ért. 1957. 187—206.; Holl, I. rész, 272. 5 Pór A., Turul, XV (1897) 15; XXVIII. 84—86. U. itt pecsétje és síremléke. 6 A címer használat ilyen eltérései megtalálhatók pl. Kálmán herceg, győri püspök esetében is. Végh Gy. Turul XLIX (1955) 3. oldal képei. 7 A darabot Csemegi J. mentette meg a múzeum részére. Más középkori leletről a munkások nem tudtak. 8 Özvegye a házat az óbudai apácáknak adta, 1401 után Czillei H. foglalja el tőlük. A házat Pataki V. a Fortuna u. 1. sz. ház területére helyezte: Bud. Rég. XV. 258—259, 45. j. 9 Eberhard címerének rajza : Végh Gy. Turul, XLIX (1935) 2—4., 8. kép. (Itt sisak és oromdísz nélkül, a XIV. században azonban még előfordul, hogy főpapok is használnak címerükben a papi föveg helyett sisakot és oromdíszt, pl, Szécsényi Mihály egri püspök.) 10 Szentpétery I., Magyar oklevéltan. Bp. 1930. 166. Bunyitay V., A váradi püspökség története. I. Nagyvárad, 1883. 228—231.; C. Engel, Geschichte des Ungarischen Reichs. Wien, 1834. II. 239, 281. — 1397-től zágrábi püspök, majd váradi és ismét zágrábi püspök ; a konstanzi zsinat idején, 190