Budapest Régiségei 21. (1964)
ANYAGKÖZLÉS - Ürögdi György: A banküzlet nyomai Aquincumban 239-245
3. kép. Silvanus-relief (Aquincum) Silvanus-Relief (Aquincum) hogy Aquincumban csak úgy, mint a birodalom más városában, egy rabszolga-nummularius könnyen önálló üzletet létesíthetett, s pénzével előnyös üzleteket bonyolíthatott le. Noha a nem túlságosan nagy feliratos anyag aránylag kevés nummularius létezéséről számol be, az ókori szerzők természetesnek tartják, hogy velük minden városban találkozhatnak. 27 Éppen ezért nem meglepő, ha Aquincumban, ebben az inkább katonai jellegű városban is akadt pénzváltó-bankár, s úgy hisszük, hogy Aquincum gazdasági életének nem is egészen jelentéktelen tényezőjére mutat reá Corinthus oltárkövének felirata. Bankárok, pénzváltók bizonyára többen is akadtak a pannóniai városokban ; egy Mogontiacum (Mainz) mellett talált feliratból értesülünk Capito argentarius létezéséről, aki Arrius szabadosa és pannóniai nemzetiségű ! 28 Feltehetjük, hogy mind Corinthus, mind a többi pénzváltó-bankár jól keresett, érdemes volt pénzügyletekkel foglalkoznia, ha ilyen szépen és finoman megmunkált, elég költséges fogadalmi oltárkőre is tellett. Talán valamilyen veszélyeket rejtő erdőn át vezethetett egy ízben Corinthus útja, és akkor tette fogadalmát az erdei Silvanus istennek, hogyha épen ússza meg utazását, oltárkő állításával ünnepli meg hazatérését; lehet, hogy Corinthus is egyik híve volt ennek a Pannonia-szerte tisztelt istennek 29 s valamilyen más okból tett fogadalmat, de az sincs kizárva, hogy jól sikerült uzsora-üzletei közepette gondolt a természet, a mezőgazdaság jámbor, bukolikus örömeire, és mint Horatius híres uzsorás-alakja, Alfius, ő is Silvanus istenhez folyamodott gondolatában. 30 A természet örök szépségeit felidézve tett fogadalmat Silvanusnak, hogy azután annál eredményesebben folytathassa uzsoráskodását (3. kép). 27 Marquardt, J.—Mm, A. : Das Privatleben der Römer 2 . Leipzig, 1886. 399. 28 CIL XIII. 7247. 29 Dessau 3266—3268. Vö. Nagy T. : Vallási élet Aquincumban. (Budapest Története I. rész.) Budapest, 1942. 388. 30 Horat. Epod. 2. — Vö. Bemert : Naturgefühl. PWRE 32. Hb. 1859. (Erre a lehetőségre Borzsák István hívta fel a figyelmemet.) 243
