Budapest Régiségei 21. (1964)

TANULMÁNYOK - Zolnay László: István ifjabb király számadása 1264-ből 79-114

A Computusszal való kapcsolatukat aláhúzná a Wernelius és Wyllam nevek együttes felbukkanása, sőt az is, hogy — talán éppen az 1264. évi viszálykodás okán — IV. Béla visszaveszi, majd utóbb épp V. István király restituálja birtokjogukat. 222 Azonban Wyllam selmeci polgár, aki 60—70 márka ezüst körüli vagyonával szerez honti birtokrésze­ket, aligha tőkeerős ahhoz, hogy 1264-ben, alig féléves időn belül István ifjabb királyt másfélezer márka ezüsttel meghitelezze. Syr Wulam személyének azonosítása során mellőztem Willamnak, a szepesi darócok 1264-ben említett centuriojának 223 és az 1270-ben említett Wyllam csalomjai birtokosnak 224 kutatgatását is. Az elmondottak után feleslegesnek tartom e tanulmány eredményeinek utólagos összefoglalását. Lénye­ges feladatomnak a Computus kronológiai hitelesítését tartottam s ez, úgy gondolom, az 1264. év tavaszának meghatározásával, sikerült is. Az elemzések során a dominus Rex s a domina Regina — István ifjabb király és Kun Erzsébet királyné •— alakja, sorsuknak tán legnehezebb esztendejében elevenen megjelent előttünk. A számadásban szereplő személyek megkísérelt azonosítása a kor oligarchiájának egész statisztériáját felvonultatta. A Computus feloldása, híven tükrözi az oligarchikus anarchiába sodródó, kétfelé központosított főhatalomnak — Kun László korára teljesedő — gyengülését. A bárók — akik két vasat tartottak a tűzben — játékszerként játszották ki egymás ellen a két királyt. Fehér holló közöttük az, aki kitartana politikai hűségén. A legtöbb — két urat szolgálva és csalva — egyéni hasznát leste. Az adatok mozaikja halványan megrajzolta a királyi család drámáját is: IV. Béla és István viszálya — hátterében a szigeti apácakolostorban zajló gyötrelmekkel és intrikákkal — a hamarosan bekövetkező teljes anarchia árnyékát veti előre. Egyes adataink felbontásánál igyekeztünk az államigazgatás egyes intézményeinek — regáléknak, kamaráknak, a kancelláriának, a kápolnaispánságnak történetére, az akkori ár- és értékviszonyokra, külke­reskedelmi szálakra is rámutatni. Az a sokfelé mutató, komplex nyersanyag, amelyet ez a még sok irányban kiaknázható számadástöredék a feudalizmus kora kutatójának jelenthet, keletkezése korának hitelesítésével válik eleven erővé: használható történeti kútforrássá. Ha a datálás munkája sikerült, amit feladatomnak tekintettem, már meg is van a bírálat és a felhasználás lehetősége. A HAHÓT NEMZETSÉG korrigált genealógiája (Vö. Karácsonyi: II. 116. lap.). A velencei Computusban sze­replő családtagokat kerettel jelöltük meg. I. Arnold f 1234 előtt I. Búzád 1192. II. Búzád bán 1209— f 1241/42. Pest. Győri, pozsonyi, vasi ispán, horvát bán, majd pesti szerzetes II. Arnold 1234—1242. zalai ispán, nádor Panyit 1234—1272 I. Csák bán 1234—1269. tárnokmester, bán III. Arnold 1266—1292 Miklós 1270—1291 Leány 1259. Jakab Rajnáid mester felesége 1264—1301 Királynéi étekfogómester II. Csák 1259—75. orbászi ispán 222 Szentpétery L: 1951. 223 Szentpétery I.: 1421. 224 Szentpétery I.: 2045. 111

Next

/
Oldalképek
Tartalom