Budapest Régiségei 21. (1964)
TANULMÁNYOK - Zolnay László: István ifjabb király számadása 1264-ből 79-114
102. Item X marcas quas R iussit B preposito dare 103. Item VIII marcas pro pignore magistri Dominici quas Rex iussit reddere suam racionem (A pergamen hátlapján) 104. Item VI marcas pro pignore Chak R. iussit reddere (ad suam racionem) 105. Item IUI marcas pro samito quern iussit dare eidem 106. Item II marcas magistro Johanni medico Regis 107. Item unum anulum boxe pro dimidia marca 108. Item unam crucem auream pro III marcis domino R. 109. Item III marcas pro pignore magistri St. quas Rex iussit 110. Item unum anulum aureum pro II marcis quod B prepositus recepit 111. Item duas pecias de gancy quarum unam dedit Laurentio f. Rem et aliam comiti Demetryo, quando fuit iuxta Goron 112. Item LV marcas in valore quas dedit syr Wilam domino Re mercurio ssulati (? Huszti: Soranzo olvasásában „a currio sulati" szerepel ; az első szó inkább mercurio-nak látszik, a második világosan a sor fölé írva ssulati ; jelentését nem sikerült megoldani) quas dedit Cumanis 113. Item C marcas in mercimoniis in purpuris et syndonis in Ugacha 114. Item CXXX marcas in pannis et syndonis quos dedit domino Regi in Wach 115. Item in Pótok duas purpuras deauratas transmarinas quas magister A. recepit pro X marcis 116. Item III marcas de primo debito Summa centenara XIIII et LIIII marcas 117. Nota quod syr Wilam suscepit ex isto debito in Syrmia C marcas minus X marcis quas Benedictus prepositus eidem dedit de collecta 118. Item LX marcas quas dedit magister Lodomerius eidem syr Wilamo in silvis de Lompert 119. Item postea LXXV marcas dedit Benedictus prepositus eidem in salibus in Zeloch 120. Item postea in Bistrka suscepit CCLX et unam marcas quas dedit magister Andreas 121. Item dominus Rex solvit Regine CL marcas fini pro Wilamo 122. Item B. prepositus Bude in domo Valterii pro rege Wylamo solvit C marcas fini de argento de Semluhe A Computus — Huszti elvétett számozása (1. 14. szám !) szerint— 122 tételt tartalmaz. Ebből 116 tétel a jegyzékben személynevén nem nevezett királlyal elszámoló Syr Wulam (másutt Wilam) teljesítéseit, áruszállításait, királyi kontóra történő zálogkölcsön feloldásait, készpénz-folyósításait sorolja fel. A hat utolsó tétel viszont azt rögzíti: milyen rátákban teljesítette fizetési kötelezettségét e Dominus Rex? Az egyes tételekből adódó egyenleg szerint Syr Wulam összkövetelése 1485,5 márka súlyú finom ezüst. E követeléssel szemben a dominus Rex teljesítése mindössze 736 márka finom ezüst ; tehát a számla leírásakor a király 749,5 márkával adós. Látnivaló, hogy nem végelszámolásról van szó, hanem az ügyletnek egy ad hoc fázisáról. Soranzo és Huszti munkája után nincs okunk kételkedni abban, hogy 1. e notáriusi irat, vagy kereskedői számlakivonat — amely egy adott, XIII. századi időpontban (tempore Benedicti prepositi) tükrözi a hosszabb időtartamú ügylet állását — XIII. századi eredeti irat. Hitelességén a hitelesítés és a dátum hiánya mit sem ront. 2. A Computus adatai Magyarországra vonatkoznak. A dominus Rex: magyar király. Az adatok tehát a XIII. századi valamelyik magyar királynak udvarát illetik, közvetett jelzései XIII. századi magyar történeti eseményekhez fűződnek. 3. Noha munkám során — Soranzo és Huszti véleményével szemben — kétségessé válik az, hogy IV. Béla király-e a számadás dominus Rex-e, egyetértünk a számadás két publikáló jávai abban is : az elszámolás alapjául szolgáló valuta — amelyet Syr Wulam számadása csupán marca-nak nevez — IV. Béla-kori magyar finom márkasúly. Ez az értékmeghatározás meg is szabja a számadás gazdasági volumenét. Huszti Dénes — Hóman számításai alapján — modern valutára számította át a számadást. A hatszáz év előtti summát az 1938-as magyar pengőre áttéve, Syr Wulam cca 1500 márka ezüstjét 770 000—900 000 pengőre értékelte. Én szívesebben példáznám az ügylet léptékét a kor saját értékviszonyaival. Azokban az években, amikor ez a közel 1500 márka ezüstöt felölelő ügylet — a dominus Rex és Syr Wulam közt — létrejött, a legnagyobb ismert magyarországi hitelművelet pénzügyi kihatása 3500 márka ezüst volt. Az esztergomi érsekség 3500 márka ezüstöt vett kölcsön a pápa sienai bankáraitól — Lederer Emma szerint — azzal a céllal, hogy ezt az összeget IV. Béla királynak honvédelmi célokra engedje át. 4 Az 1260-as években Wernelius, Wyllam, Thamar és Albert (Selmec) bányai polgárok 250 márka ezüstön szerzik meg 4 Lederer E. : A középkori pénzüzletek Magyarországon. Budapest, 1932. 79., 174. — Wenzel G. : Árpádkori új okmánytár, II. 247., VII. 362. . 82
