Budapest Régiségei 21. (1964)

TANULMÁNYOK - Lócsy Erzsébet: Középkori telekviszonyok a budai várnegyedben : 1. közlemény 191-208

8. kép. A Hess András tér 4. sz. épület földszinti alaprajzának részlete Teilstück des Erdgeschossgrundrisses des Gebäudes Hess András Platz 4 delkezik. Ha a fenti két épület (7. és 9.) Haüynél közölt két — nem típus — méretét összevonjuk, az ismét típusméretekre osztható (54, 54 vagy 57, 51). Az 5. ss.

i6 homlokzati mérete 19,40 m, Haüynél két épület szerepel a helyén a 160. és 161. számok alatt 30—30 lábas homlokzattal (összesen: 19,49 m), a Zaigerben 137—138. sz. 4 öl 4 láb és 5 öl % láb (összesen 68,75 láb = 21,73 m) mérettel. Pillanatig sem kétséges, hogy eredetileg egységes épület volt tipikus alaprajzzal (széles kapualj mindkét oldalán egy-egy nagyméretű helyiség) — tipikus 60 lábas telken. Ezt támasztja alá az 1957. évi építéstörténeti kutatás eredménye is.

47 összegezve a fentieket; az Országház utca 5—19. sz. házainak telekmérete a Haüy jegyzék alapján: 30+30,50,58 (azaz 54—54), 60, 58, 56 (azaz 57—57), 60. — A Zaigerben 9 öl 2—5 láb. Nemcsak a telekméretek tipikusak, hanem az alaprajzok is. A továbbiak során lényegesen nehezebb a telekméretek, illetve alaprajzok elemzése, mivel az 5. sz. épület déli oldala mellett húzódó Fortuna közön túl a volt Pénzügyminisztérium századunk elején épült palotája áll. Ennek építésekor az itt állott jelentős középkori eredetű épületeket elpusztították. A rekonstrukciós kísérletet az is nehezíti, hogy az építkezést megelőzően az itt állott épületekkel vajmi keveset törődtek, és ezért a lebontott házsor dokumentációja igen hiányos. Az elpusztított épületekre vonatkozó legértékesebb, rendelkezésünkre álló forrásként az 1873. évi Marek-féle térképet

48 és Arányi Lajos 1877-ből származó leírásait

49 használhatjuk. Ezenkívül néhány jól-rosszul mért alaprajz, néhány ötletszerűen lerajzolt részlet, a pénzügyminisztériumi palota építőjének sokat ígérő, de keveset nyújtó tanulmánya őrzi csupán az itt állott házak emlékét.

50 Pedig azt, hogy igen jelentős objektumok lehettek — az építkezéskor felszínre került, de sajnos meg nem becsült leletek igazolták. —„ ... hogy e házak csakugyan gazdagabb művűek voltak a szerény lakóházaknál, azt az alapozásoknál napvilágra került töredékek bizonyítják. Román korbeli oszloptörzsek, és talapzatok, a gótika minden korszakának maradványai az átmeneti stílustól e korszak alkonyáig, remek korai renaissance-művek töredékei: fehér márványból és mészkőből való faragványok, sírkőtáblák, dúsan faragott párkánydarabok, XVIII. századbeli díszítmény-töredékek regélnek a századokon át virágzó építészeti életről."

51 A Fortuna köz déli sarkán állott a volt 17. sz. ház, a Marék térképen 115. sz. Homlokzatának hozzávetőleges mérete 16,50—17 m. A Haüy térképen a 162. számot viseli, homlokzati mérete 46 láb (14,94 m), a Zaigerben 139. sz. 7 öl 5 láb (47 láb = 14,855 m) és „még sok jó fala, egy boltozata és pincéje van". — Megjegyezzük, hogy az épület északi fele a Fortuna köz területén feküdt, ugyanis ez a keresztutca korábban jóval keskenyebb volt mint ma.

52 Kiszélesítése — ma Országház utcai torkolatában 11 m — a pénzügyi palota építésével egyidőben történt. A Zaigerben „Hader gässl" néven „ist bey 12 schuech braith" azaz 46 Budapest Műemlékei I. 390—392. 47 1957. évi építéstörténeti kutatásáról Nagy E. : Bud. Rég. XIX (1959) 304. 48 Marék János felügyelete alatt 1873-ban készült térkép. „Buda Szab. Kir. Főváros egész határának másolati térképe-••" 49 Arányi L. : i. m. 50 Fellner S. : A m. kir. pénzügyminisztérium palotája. Bp. 1909. 51 Fellner S. : i. m. 2. p. 52 Haüy térképén szerepel ugyan, de a szegélyező két házat a jegyzékben nem sarokházként tünteti fel, u. i. csak egy homlokzati méretet közöl, éppúgy mint a Dárda utcánál. 201