Budapest Régiségei 21. (1964)

TANULMÁNYOK - Lócsy Erzsébet: Középkori telekviszonyok a budai várnegyedben : 1. közlemény 191-208

9. kép. Az Országház utca az 1687. évi Haüy-térképen Die Országház Gasse auf der Haüyschen Karte des Jahres 1687 10. kép. Az Országház utca az 1873. évi Marek-féle térképen, a mai 1-—3. sz. épület helyén állott lebontott házsor alaprajzával. 3—17. sz. a lebontás időpontjában érvényes házszámok Die Országház Gasse auf der Marekschen Karte des Jahres 1873, mit dem Grundriss der auf der Stelle des heutigen Gebäudes Nr. 1—3 gestandenen, abgetragenen Häuserreihe. Die Nr. 3—17 sind die zum Zeitpunkt der Abtragung gültigen Hausnummern csupán 3,80—4 m. — A volt 17. sz. épület bontás előtti állapotáról keveset tudunk, alaprajzát nem ismerjük, homlokzatáról csak fényképe nyújt tájékoztatást.

53 A főhomlokzat négytengelyes volt, balról a második tengelyben nyílott barokk kőkeretes kapuja. A kaputól balra ikerablak, jobbra két különálló ablak helyezkedett el.

54 Ennek nyomán alaprajz hiányában is elképzelhetjük, hogy az épület háromtengelyes lehetett, a kapualj északi oldalán egy kisebb — a déli oldalon nagyobb méretű helyiséggel. Kapualjáról Arányi tudósít: „A dongaboltozat módosított, de 25 ( !) lépés hosszú, jobbra befalazott fülke látszanék. Balra négy lépcsőn egy tagozatlan félköríves ajtóhoz jutni."

55 A volt Országház utca 15. homlokzatának mérete a Marék térkép (116. sz.) tanúsága szerint cca 9 m, Haüynél 163. sz. 30 láb (9,745 m), a Zaigerben 140. sz. homlokzata 4 öl 5 láb (29 láb = 9,166 m): „Hat noch guets gemeür, gwölber und Keller." Lebontás előtti homlokzata háromtengelyes volt, — alaprajzát nem ismerjük. Leírása a homlokzati fénykép alapján: „A földszint jobb oldalán mély fülkében szegmens íves záradékú középkori kőkeretes kapu nyílott, míg a kaputól balra egyetlen ablak helyezkedett el."*' Arányi leírása a kapualjról: „A dongaboltozatú kapualj 22 lépés hosszú, jobbra 5 lefézelt kerekíves fülke, balra két hasonló fülke. A kapualjban balra egy lefézelt élű, sajátszerű későgót ajtófél."

57 — Homlokzatának méretét és beosztását tekintve a már említett Űri utca 47. sz. ház típusához tartozhatott. Itt kell említenünk Arányi értékes leírását és rajzát, melyet ugyan a Jalics háznál (volt Fortuna u. 2.) közöl, de kétségkívül erre az épületre vonatkozik: „Ezen ház (azaz a Fortuna u. 2.) azért nevezetes, mert udvarának nyugati oldalán egy ódon és faragott kövekből készült tűzfal emelkedik jó hat ölnyire föl, melynek kövei közt a XV. századi szokás szerint (mint p. a hunyadi váron) az örök időkre meghagyott és szép sorban álló ún. gerendalyukak láthatók."

58 — A rajz tanúsága szerint a falmaradvány északi irányban tovább fut és valószínű, hogy áthúzódott a volt 17. sz. (sarokház) területére is. — Feltehetően erre a falmaradványra vonatkozik Fellner Sándor megjegyzése: „... Hogy a Fortuna köz és az Iskola tér sarkán tekintélyes épület állhatott, azt egy falmaradvány bizonyítja, amely az új építkezés megkezdése előtt lett lebontva, és egy méter vastag kőkockákból épült."

59 A hely meghatározása valószínűleg téves, mivel a Fellner által jelölt Iskola tér (ma Hess András tér) és Fortuna köz sarkán a Jálics ház állott, — mint ahogy ezt másutt Fellner említi is. — 53 BTM Kiscelli Múzeum fényképtára. 54 Budapest Műemlékei I. 585—586. 55 Arányi L.: i. m. 56. sz. Országház utca 115. Lejtény. Közli a félköríves ajtó és a szegmentíves ülőfülke rajzát is. 56 Budapest Műemlékei I. 585. 57 Arányt L. : i. m. 55. sorsz. Országház utca 16. Reischel. Közli az ajtó vázlatos rajzát. 58 Arányi L. : i. m. 46. sorsz. Fortuna utca 126. Jalics. 59 Fellner S. : i. m. 3. 202