Budapest Régiségei 20. (1963)
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: Beriszló Péter és budai szereplése 125-136
ispánságról. 38 Ez nyilván hozzájárult ahhoz, hogy a Fuggerek előtt nem maradt jó emléke Beriszlónak. 39 Ezzel szemben a Jagelló-korban Budán élő olasz kereskedő kolónia valamennyi tagja kapcsolatban állott a bán-kincstartóval. Ezek az olaszok is külföldi cégek megbízottai voltak. A legjelentősebb közöttük a Mediciskkel éles ellentétben álló ós a franciaországi üzleteket monopolizáló Medici-céggel szemben talán éppen a kelet-európai üzletekkel foglalkozó Nerli-cég magyarországi megbízottja, a Jagelló-kor egyik legjelentősebb budai kereskedője, Raggione Bontempi volt. 40 Úgy tűnik tehát, hogy bár teljesen nem tudott a dél-német cégektől szabadulni Beriszló, de velük szemben igyekezett az olaszokat ós a hazai tőkéseket pártfogolni. Bukásához ez is nyilván hozzájárult. Beriszló kincstartósága nem volt hosszú életű. 41 Vgy látszik, hogy ellenségei II. Ulászló halálakor azonnal leváltották erről a fontos tisztségről a bánt. 42 Utóda Szalkay László királyi titkár lett. 43 Beriszló püspök ettől kezdve még ritkábban tartózkodott Budán. Erdekeit a királyi tanácsban rokona, Statileo János képviselte, akinek királyi titkári kinevezését Beriszló 1515-ben eszközölte ki. 44 Báni működését 1513-ban mindjárt nagy győzelemmel kezdte. Dubica mellett súlyos csapást mért a török támadókra. 45 Ez a győzelem, amelyhez még több más sikeres fegyvertény is járult, nagy tekintélyt biztosított a bánnak. A XVI. század magyar főurai nem dicsekedhettek harctéri babérokkal, nem találunk közöttük komolyabb hadvezért. 46 így kortársai előtt mintegy félistennek tűnt. 47 Igaza lehetett rokonának,Verancsics Antalnak, 48 hogy ő volt az egyetlen abban a korban, aki megakadályozhatta volna Belgrád elestét. (Nyolc hónappal Belgrád eleste előtt halt meg.) A bán leginkább Horvátországban, a török határ közelébe eső Bihács várában tartózkodott, 49 hogy a török betöréseket könnyebben megakadályozhassa. Serege zömében zsoldosokból és familiárisaiból állott. Ezek között szlavóniai és horvát származásúak mellett 50 sok magyar is volt. 51 A horvát végeken már kialakulóban volt a későbbi magyar végbeli vitézi életforma. A katonáival együtt élő és harcoló bán környezetében élt az énekmondó Szabatkay Mihály, 52 akinek versében már Balassi vitézi énekeire emlékeztető sorokat is találunk. 53 A báni és a saját (főleg püspökségi) javaiból 54 s a gyéren folyó királyi fizetésből tartott zsoldosok és familiárisok mellett a feudális uralkodó osztálytól nagyon ritkán kapott segítséget. Csak a támadásoktól leginkább fenyegetett Horvátország urai támogatták időnként — saját érdekükben —; 55 azonban másik bánságában, Szlavóniában állandó nehézségekkel küzdött. Az itteni rendek nehezen akartak pénzt vagy vért áldozni. Azon a címen, hogy szabadságaik értelmében nem kötelesek a Száván túl harcolni, Horvátország megvédéséből nem vállaltak részt. 56 Valószínűleg ezért nem akarta Beriszló letenni az esküt Szlavónia szabadságjogai megtartására. 57 A városoknál hasonló megnemórtéssel találkozott a bán. Zágrábra például adót vetett ki a török elleni hadjárat érdekében, azonban a város kiváltságai védelmére királyi rendeletet eszközölt ki. 58 A török torkában fekvő tartományaiban nem találkozott megértéssel Beriszló, az ország vezetői részéről pedig még kevésbé. Ezzel kapcsolatban foglalkoznunk kell kül- és belpolitikai szereplésével is. Királyi titkár korában diplomáciai működésére a Habsburgok iránti barátság és a Velence ellenesség nyomja rá bélyegét. A cambray-i liga idején egyik szószólója az udvarban a Velence elleni háború híveinek. 59 Ezt a politikát folytatja tovább bán korában is; ós úgy látszik, hogy elődje, Both András példáját követve, a török elleni háború ürügyén a velencei kézen levő Dalmácia megtámadására is készült. 60 Igaz, később gyakran fordult segítségért Velencéhez, azonban visszonya sohasem lett szívélyes az adriai köztársasággal. 61 A Habsburgokhoz követsége óta szoros kapcsolat fűzte, és II. Ulászló halála után levélben ajánlja fel az országot Miksa császárnak, egyben tanácsot ad neki a következő országgyűlésre. 62 A belpolitikában először — úgy látszik — Bakócz híve volt; lehet, hogy annak közvetítésével került a királyi tanácsba is A prímástól fontos megbízatásokat kapott, pl. a pápaválasztási tervének lebonyolításában is ő jár el külföldön. 63 Érdekes, hogy a Velence zsoldjában álló Bakócz bizalmasa Velencével ellenséges politikát folytatott. A jó viszony, amely a bánt a prímással összekötötte, nem tartott sokáig. Az ellentét az érsek unokaöccsei által viselt zágrábi püspökség miatt tört ki, Beriszló ugyanis pályázott erre a gazdag javadalomra, amelynek birtoklása nagyon megszilárdíthatta volna helyzetét Szlavóniában; azonban Bakócz a püspöki szék megüresedése után sem engedte azt át neki. Ellentétbe került Perényi nádorral is. Ellenségei Ulászló halála alkalmával rögtön összefogtak ellene, 64 és elvették tőle a kincstartóságot, 128
