Budapest Régiségei 20. (1963)
TANULMÁNYOK - Alföldy Géza: Aquincum vallási életének története 47-69
16 17 18 19 16. kép. Alius Avitus helytartó oltárköve Mars, Victoria és Fortuna tiszteletére a III. sz. közepéről. — 17. kép. Flavius Aper helytartó oltára hazai istenei tiszteletére, 260 körül. — 18. kép. Beneficiarius Juppiter-oltára a 111. sz. második feléből. — 19. kép. Legióskatona Diana-oltára a III. sz. második feléből A hadsereg körében a hivatalos kultusz alapjában véve ugyanazok felé az istenségek felé irányul, mint a megelőző időkben. A római államvallás-hagyomány változatlanul nagy szerepet játszott, elsősorban Juppiter Optimus Maximus tisztelete 130 (18. kép). A császárkultusz még fontosabbá vált, mint korábban, elsősorban az uralkodó numenje iránti devotio hangoztatásával. Jellemző, hogy a numini eius devotissima kitétel olykor még a katonaság által állított mérföldkövekre is fölkerült. 131 Ezek a feliratok, amelyek korábban Aquincumban csak a tisztikar köréből voltak ismeretesek, most a csapategységek közösségétől származnak. A Genius centuriae tiszteletét a Genius legionis kultusza váltotta föl, 132 amely a hadseregnek az államban elfoglalt vezető szerepét tükrözi vissza, akár a kor érem verésében nagy szerepet játszó Genius Illyrici és ehhez hasonló fogalmak. 133 A helyi kultuszok viszont, úgy látszik, visszaszorultak; csak a III. század közepéig követhetők nyomon 134 (19. kép). A keleti kultuszok közül csak a Mithras-vallás további fejlődése bizonyos, ez azonban annál jelentősebb volt. 133 A polgári lakosoktól származó oltárok száma igen csekély. Az oltárállítás szokása leginkább még a municipális arisztokrácia körében követhető nyomon. Itt elsősorban Juppiter Optimus Maximus és a császár összekapcsolódó kultuszával találkozunk. 136 A helyi bennszülött hagyomány legalábbis a III. század közepéig még elég jelentős lehetett a városi lakosság életében. 137 Változások azonban ezen a téren is történtek. A helyi eredetű kultuszok bizonyos hivatalos színezetet kaptak olykor, elsősorban annál fogva, hogy kapcsolatba kerültek a császártisztelettel, mint az eraviszkuszok Juppiterrel azonosított főistene Philippus korában. 138 Másrészt ugyanakkor mindinkább elvesztették eredeti ,,bennszülött" jellegüket, amely az interpretatio Romana révén már korábban is visszaszorult. A szinkretisztikus fejlődés következtében ezek az „interpretált" istenségek más istenalakokkal olvadtak össze. így Diana, aki korábban az őslakosság egyik termékenység- ós halálistennőjével azonosult, a III. század közepén mint Diana Nemesis jelenik meg. 139 A vallásos életben azonban a polgári lakosság körében is Mithras kultusza játszotta a vezető szerepet. A gyérülő feliratokból ez nem tűnik ki elég világosan, 140 de következtetni lehet rá abból, hogy a korábban épült Mithras-szentélyeket továbbra is általánosan használták. 141 A Mithras-vallás mellett ebben a korban még egy ahhoz tartalmában erősen hasonló misztériumvallással, az ún. dunai lovas szinkretisztikus kultuszával számolhatunk Aquincumban. 142 Ez valószínűleg egyaránt elterjedt a katonák és a civilek körében is, mindenesetre főleg az alsó néprétegek között. Gl
