Budapest Régiségei 20. (1963)

KÖNYVISMERTETÉSEK - Alföldy Géza - Kubinyi András: K. Dąbrowski, T. Wąsowiczówna, I. Dąbrowska, M. Młynarska: Szkice z dziejów Kalisza. Wroclaw, 1960. 573-574

K. Dabrowski — T. Wfysowiczówna — I. D^browska — M. Mlynarska, Szkice z dziejów Kalisza Polskié Towarzystwo Archeologiczne. Popularnonaukowa Bibliotéka Archeologiczna. Ossolineum, Wroclaw 1960, 131 old. A lengyel városok közül legnagyobb múlttal a ma mintegy százezer lakosú Kalisz rendelkezik. Ez a város, amelyet már 1106-ban említ Calis néven egy írott forrás, a középkori lengyel történelemben igen jelentős szerepet játszott. Eredete azonban sokkal korábbi időkbe nyúlik vissza. A XV. században Dlugosz, a lengyelek nemzeti krónikása, aki egyébként Kaliszt Lengyelország legrégibb városának nevezi, elsőnek állapítja meg, hogy ez nem más, mint a Ptolemaiosnál az i. sz. II. század közepén említett szabad germániai Kalisia. A Kalisia-Kalisz azonosítás kérdése, illetőleg Kalisz ősi és középkori története azóta is állandóan foglalkoztatja a lengyel történészeket, illetőleg a XIX. század vége óta a filológusokat ós régészeket is. A filológiai és nyelvészeti kutatások igazolták egyrészt azt, hogy a ptolemaiosi Kalisia helye valóban a mai Kalisz környékén kereshető, ahol az ősi borostyánkő-út vonala elhagyja a Prosna folyó völgyét, másrészt azt, hogy a város mai és középkori neve kétségtelenül a Kalisia névből ered. A római kori település problémáit és a koraközépkori város történetének legfőbb kérdéseit azonban csak a régészeti kutatások oldhatták meg. Korábbi kezdeményezések után 1950-ben a Lengyel Tudományos Akadémia megbízásából az Anyagi Kultúra Története Intézetének kitűnő fiatal munkatársa, K. Dajbrowski vezetésével megkezdődött Kalisz és környéke tüzetes régészeti átkutatása, rendkívül alapos terepbejárások és szakszerű, nagy anyagi befektetésekkel végzett ásatások útján. K. Dabrowski és munkatársai könyvükben ,,Vázlatok Kalisz történetéből" címen, elsősorban az új archaeológiai eredmények alapján, az olvasó elé tárják a város római kori múltját, középkori topográfiáját, koraközépkori településének történetét, valamint a város történeti fejlődését a középkor folyamán. Munkájuk elsősorban a nagyközönség számára készült, ismeretterjesztő jelleggel. A tanulmánygyűjtemény azonban azon túlmenően, hogy igen világos, közérthető formában mutatja be a laikus érdeklődőknek Kalisz több, mint 1800 éves történetét, a tudománynak is igen nagy szolgálatot tesz. Az új ásatási eredményekről ugyanis, amelyeket az olvasó eddig csak részleteiben ismerhetett meg a különböző folyóiratokból (elsősorban a Materialy Starozytne köteteiből), szakmai igényeket is kielégítő összefoglalást nyerünk. K. Dqbrowshi tanulmánya a római kori település problémáival foglalkozik. Az 1950 óta végzett terepbejárások és feltárások fényében ma már világosan látszik a ptolemaiosi Kalisia jellege és jelentősége. Kiderült, hogy Kalisia nem azonosítható közvetlenül a mai Kalisszal, és egyáltalában nem is azonosítható csupán egy teleppel. A mai város környékén egymás közvetlen szomszédságában igen sok, nagyjából azonos kiterjedésű római kori telep ismeretes; ha a város tágabb környékén megfigyelt lelőhelyeket is ideszámítjuk, számuk mintegy kétszázra tehető. A Kalisia név K. Dabrowski szerint e falutelepülések gyűjtőneve. Ezek a falvak félig földbevájt kunyhókból, illetőleg faházakból tevődtek össze, lakóik földműveléssel, állattenyésztéssel, iparral (fazekasság, fémművesség stb.) és kereskedelemmel foglalkoztak. A kereskedelem a római korban ezen a vidéken rendkívül nagy szerepet játszott. Noha Kalisia a római birodalom északi határától légvonalban mintegy 450 kilométer távolságra feküdt, az itteni telepekből, a hozzájuk tartozó temetőkből igen sok római importtárgy került napvilágra (bronzedények, terra sigillaták, házi kerámia, üvegek, fibulák és főleg érmek, amelyek egész Lengyelország területén itt sűrűsödnek legjobban). Ezek a leletek arról tanúskodnak, hogy a kalisiai település lakói élénk kereskedelmet folytattak a római birodalommal. Ebből következik az is, hogy a római kereskedők is ismerték Kalisiát; Ptolemaios közvetlenül vagy közvetve az ő följegyzéseik alapján tudott a településről. Egészében véve Kalisia a borostyánkő-út egyik legfontosabb állomásának tekinthető, amely jelentőségét elsősorban kedvező földrajzi helyzetének köszönhette. Története a császárkor kezdetétől annak végéig nyomon követhető, elsősorban a Kalisztől néhány kilométerre délre fekvő piwonicei telep ásatásának tanúsága szerint. 573