Budapest Régiségei 20. (1963)

KÖNYVISMERTETÉSEK - Alföldy Géza - Kubinyi András: K. Dąbrowski, T. Wąsowiczówna, I. Dąbrowska, M. Młynarska: Szkice z dziejów Kalisza. Wroclaw, 1960. 573-574

T. Wqsowiczówna tanulmányában a város XII—

XIII. századi topográfiáját ismerteti. Kalisz központjától négy kilométerre ásták ki a koraközépkori Zawodzie erődített települését. A szerző régi és modern térképanyag gazdag felhasználásával bizonyítja, hogy a város régi központja eredetileg a Prosna folyó szigetein épült fel. A város áthelyezését a XIII. században a gyakori áradások tették szükségessé, amelyek a Prosna-meder helyét megváltoztatták. /. DqbrowsJca a zawodziei ásatások eredményeit ismerteti. A régi település legnagyobb templomát, a Szent Pál társaskáptalan egyházát sikerült kiásni, amelyet II. Mieszko alapított 1165ben. A templom körül temető terült el, és nem messze a templomtól fából és kőből összeállított építményt tártak fel, amely valószínűleg a zawodziei település fala lehetett. Az igen gazdag leletanyag, a sok kerámia, vaseszköz, csont- ós szarufaragvány a korai kaliszi oppidum gazdasági jelentőségére vet fényt. Az erődített település mellett suburbium húzódott, saját, Szent Adalbert tiszteletére szentelt templommal. A városi fejlődés első szakaszát ez a két település jelenti. A következő szakaszban ezek mellé harmadiknak egy vásárral is rendelkező kereskedelmi központ járult, amelyet a XIII. század végén már Óvárosnak neveztek. M. MiynarskaK.aMsz középkori fejlődésót tárja fel. A XIII.század első felének trónviszályai idején felgyújtják Kaliszt, majd a Piastok sziléziai ágának kezére jut. Henrik herceg a régi településtől távolabb új castrumot épít, amely mellé városias települést alapít, és ezt német joggal látja el. A tulajdonképpeni városjogot azonban Jámbor Boleszló lengyel fejedelemtől nyeri a város. Élére öröklődési jogú advocatus kerül. (Ez szintén német jogi hatás: advocatus—

Vogt.) A XIII. század végén és a XIV. század elején kialakult a városi tanács is. Az új település nagy számban vonzott az őslakók mellé idegen, elsősorban német és zsidó telepeseket. A város kereskedelemmel és iparral foglalkozott, iparosai céhszerű szervezetekbe tömörültek. A XIII. század közepétől fontos szerepet játszik a Szilézia és Pomeránia közti tranzitkereskedelemben. Minden kereskedelmi és ipari foglalatosság mellett Kalisz polgáraira is jellemző az a Magyarországon is ismert jelenség, hogy a polgárok előszeretettel fektették tőkéiket földtulajdonba. A város fejlődését mutatja, hogy a régi településből áthelyezik a plébániatemplomot az új városba, pedig annak már van saját plébániája és egy ferences kolostora is. A XIV. században Kalisz egyike Nagylengyelország legtekintélyesebb városainak. 1360-ban megvásárolja az advocatus jogait, Nagy Kázmértól pedig évi vásártartási engedélyt kap. A XIV. században kezdenek eltűnni az eredetileg fából készült házak, és ekkor épül fel a városfal is. A XV. században a fejlődés stagnálni kezd. A három középkori tárgyú tanulmány igen logikusan vezeti végig az olvasót a város középkori történetén, és bár mindegyik komplex módszerrel készült, mégis a forrásanyag jellege szükségképpen más mind a három értekezésben. Az első inkább a földrajzi és térképészeti adatokra, a második a régészetiekre, a harmadik pedig a történeti forrásokra támaszkodik, de mindegyik felhasználja a másik tudományág eredményeit is. Talán az utolsó tanulmánynál lehetne hiányolni a kartográfiai anyag bővebb kihasználását. A város közölt alaprajza ugyanis érdekes problémákat vet fel. A vár (a város északi szélén), a városháza (a város központján) és a ferences kolostor (a város déli végén) elhelyezése teljesen szabályos és megfelel a középkori városok települési rendszerének. Nincs azonban megmagyarázva a két plébánia helye. A Szent Miklós-plébánia a város északi fala közelében külön téren állott, míg a Zawodziéből áthelyezett Mária-plébánia a keleti városfal mellett, a vártól nem messze létesült. Ez az elhelyezés valószínűleg a város fejlődésével áll kapcsolatban, nyilván a város különböző időkben való betelepülésének mértékét tükrözi. Alföldy Géza Kubinyi András 574