Budapest Régiségei 20. (1963)

JELENTÉSEK - A Budapesti Történeti Múzeum leletmentései és ásatásai az 1959. évben 529-560

volt kirakva. Átmérője a szájnál 90, a legnagyobb szélességnél 220 cm. A kút betöltési anyagából csak kevés cserópanyag került elő. A leletmentő kiszállás előtt megsemmisített cserepek a munkások leírása alapján XVIII— XIX. századiak lehettek. A feltárt területen középkori réteget vagy szintet nem találtunk. A ház alapozási gödrének K-i és D-i metszetében a természetes sárga és vöröses margaréteg felett újkori téglafal és salakréteg húzódik. A salakréteghez 90 cm széles homokkőkváderekből rakott É—D-i irányú XIX. századi fal csatlakozik. A fal részben ráépült a kútra, ami arra mutat, hogy a kút a falnál korábbi. Pon­tosabb kormeghatározást réteg- és leletanyag nélkül nem adhattunk. Bertalan Vilmos né Az /. her. Pálya utca 2. sz. telken végzett építkezés alkalmával szeptember folyamán homokkőkváderekkel kifalazott újabbkori kút került felszínre az épület nyugati szárnyában. A kitermelt betöltésben leletanyag nem volt. Gero Győző A II. her. Lajos utca 12, 16,18 és 26. sz. házak udvarán a Szentjakabfalvával azonosítható középkori település formájának és kiterjedésének meghatározására április 8-tól 24-ig kutatóásatást végeztünk. A kutatás folyamán 2,60, ill. 2 m mélység körül meghatározhattuk a római ós a közép­kori szintet. A keresett középkori épületnyomokat azonban nem találtuk. Újkori kőfalak kerültek elő a 12, 16. és 26. sz. házak udvarán, a Lajos utca 26-ban pedig a Bécsi úttal párhuzamosan fekvő, szintén újkori temető részletét tártuk fel. A sírokban melléklet nem volt, a 105—180 cm mélység között egymás felett fekvő csontvázakat K-i, illetve Ny-i irányba helyezték el. A temető korát, mivel a sírmező a XIX. század második felében épült Sajka utcai épületszárny alá húzódik, a XVII. század végére és a XVIII. század elejére tehetjük. Ezt a feltevést a Zaiger 1702-ből származó adatai is megerősítik. A Zaiger a mai Sajka utca környékén Kirchgasset jelöl. A feltárt sírokat a kápolna vagy a templom körül létesült temető egy részének tekinthetjük. Ez a templom azonban nem téveszthető össze a mai Újlaki templom helyén 1706-ban épült korábbi templommal. Bertalan Vilmos né A III. her. Franhel L. utca 64—66. sz. telken augusztus 5-én végzett leletmentő kiszállás alkalmával megállapítottuk, hogy a lakóház teraszszerűen kiképzett udvara alatt barokk eredetű pince húzódik, amely a korábban itt állott épülethez tartozott. A pincék téglával falazottak ós részben épülettörmelékkel betöltöttek. Jelenlegi bejáratuk egy kör alaprajzú helyiségből nyílik. Ennek fala zúzott kőből épült, amelyen téglából kupolaszerűén falazott boltozat nyugszik, közepén kör alakú nyílással. Az építmény eredeti rendeltetésének megfelelően kút lehetett, amelyet később részben betömtek, és újabban lejáratnak használnak. Az V. her. Engels tér 15. sz. ház második udvarán, április hónapban végzett csatornázás alkalmával, DK-i sarkában a járda alatt XVIII— XIX. századi, 2 m átmérőjű kutat találtak. Fala kváderkövekből épült, amelyen kupolaszerű téglaboltozat nyugszik, közepén kör alakú nyílással. A kút majdnem teljes mélységében legújabbkori épülettörmelékkel volt feltöltve. Századunk elején még használták. Gerő Győző Az V. her. Dimitrov tér 2. sz. ház előtt a benzinkútalapozási munkák folyamán november 25-én 3,40 m mélységben két, egymással párhuzamos, K—Ny-i irányú falat találtak. A lelet­mentés során megfigyelhettük, hogy a D-i, öntött kőfalazat 80 cm, az É-i, nagyméretű barokk téglákból épült 100 cm széles. Az É-i falra téglaboltívek támaszkodtak. Feltehetőleg az e helyen állt XVIII. századi sóraktár pincefalai kerültek elő. F. Tóth Rózsa V. her. Szerb utcai templom. Lásd F. Tóth Rózsa jelentését a középkori fejezetben. 557

Next

/
Oldalképek
Tartalom