Budapest Régiségei 20. (1963)
TANULMÁNYOK - Alföldy Géza: Aquincum vallási életének története 47-69
vallási igények kielégítésére azonban a keleti kultuszok voltak a legalkalmasabbak. Ezek közül a hadsereg körében azok követhetők nyomon, amelyek eszmevilágában központi helyet foglalt el a győzelem gondolata, elsősorban a halál és a rossz fölötti győzelemé, amely viszont a hadsereg földi győzelmének gondolatával társult. Juppiter Dolichenus és Heliopolitanus tisztelete már a II. század végén, valószínűleg Commodus korában gyökeret vert a katonaság körében 76 (11. kép). Sokkal jelentősebb szerepet játszott a Mithras-vall ás, amely a III. század elején a katonáknál általánosan elterjedt. 77 Az aquincumi táborváros Mithras-kultuszát ugyan ma még nem ismerjük kielégítően, annál többet mond viszont ennek jelentőségéről az a körülmény, hogy az aquincumi legio katonái még vidéken is szentélyeket építtettek a perzsa napisten tiszteletére. 78 A polgári lakosság vallásos élete bizonyos tekintetben különbözik a katonákétól, alapvető tendenciái azonban azonosak. A római államvallás kulII. kép. A legio II adiutrix veteránusának oltárköve a dolichei és heliopolisi Juppiter tiszteletére a II. sz. végéről tiválásában itt nem következett be olyan fellendülés, mint a hadsereg körében. Juppiterrel ugyan itt is gyakran találkozunk, de ritkábban, mint a katonáknál, és inkább csak a municipális arisztokrácia körében. A kapitóliumi triász-, valamint a felülről kezdeményezett Juppiter conservator-kultusz csak ennél a rétegnél talált visszhangra. 79 A többi államisten közül Fortuna Augusta, Mars, Minerva, Neptunus és Hercules figyelhető meg, de csak ritkán és inkább csak hivatalos síkon. 80 A császárkultusz, amely a római vallási hagyományt a saját szolgálatába állította, itt is nagyobb szerephez jutott. 81 E hivatalos kultuszok egészükben tekintve inkább formális jellegűek maradtak. Összehasonlíthatatlanul mélyebb gyökerei lehettek azoknak a, nem-hivatalos kultuszoknak, amelyek sokkal inkább alkalmasak voltak személyes vallási igények kielégítésére. A helyi eredetű kultuszok, így Silvanus (12. kép), valamint Liber, Diana, Terra mater (13. kép), Bona dea stb. tisztelete rendkívüli népszerűségre tettek szert, főleg az alsó néprétegek körében. 82 Sőt, felbukkantak olyan kultuszok is, amelyek nem romanizálódtak teljesen, így Sedatusé stb. 83 A vallási problémavilág kiéleződése hozta magával Nemesis (14. kép), valamint a többféle alakban elképzelt alvilági istenpár kultuszának elterjedését. 84 A vallási igényeknek leginkább mégis a keleti kultuszok feleltek meg, amelyek a markomann háborúk után a polgári lakosság körében általánosan elterjedtek. Igazolható az egyiptomi istenségek, Magna mater, Adonis, Dea Syria és Baltis, valamint Juppiter Dolichenus tisztelete. 85 A döntő szerepet azonban itt is a Mithras-vallás játszotta. Ez a vallás, amelyet a II. század közepén keleti eredetű rabszolgák vagy libertusok hoztak el Aquincumba (15. kép), már a markomann háborúk idejében elterjedt a városi arisztokrácia körében is. Az első aquincumi mithraeumot még ezekben az időkben építették, 86 talán ekkor vagy nem sokkal később egy másikat is. 87 A II. század legvégén és a III. század elején a polgárvárosban 12. kép. Rabszolga Süvanus-oltára a II— III. sz. fordulójáról 13. kép. Oltár Juppiter, Juno és Terra mater tiszteletére a III. sz. első feléből 55
