Budapest Régiségei 20. (1963)
ANYAGKÖZLÉSEK - Kaba Melinda: Római kori épületmaradványok a Király fürdőnél 259-298
lepusztultak, de az alapozás kőrétegsora jól kivehető a 9 m szélességű felületen. Ez az úttest a limesút; a város legkorábbi útja a leletek tanúsága szerint, amely néhány méterrel nyugatabbra húzódik, mint a jelenlegi Fő utca vonala. Ez az É—D-i irányú főfelvonulási hadiút, amely keresztülszelte a várost, megépült már a század elején, jó fél évszázaddal korábban, mint ahogy Traianus általánosságban elrendelte az aquincumi utak rendezését és a város teljes kiépítését. Az aquincumi topográfiai kutatás szempontjából döntően lényeges a korai leletegyüttes e helyen való jelenléte. Pannónia dunai limesét a megszálló római auxiliáris csapatok földtáborokkal erősítették. Az erődítményre szükségük volt az ideérkező hódítóknak, mivel a lázadások sorozatával kellett felvenniök a harcot. x\z i. sz. I. század első évtizedében a markomannok leverésére indult római csapatok végül is az óriási mérvű pannon— dalmata lázadást fojtották el. Röviddel utána a rajnai származású katonalegénység nyugtalankodott. Ekkor a római hadvezetés mint tartalék hátvóderőt szervezte a legmegbízhatóbbnak vélt italikusokat, a limes exponált helyeire pedig bennszülöttekből toborzott segédcsapatokat állított. 110 Ezek az auxiliáris csapatok építették kezdeti időben a földsáncokat, amelyeket rövidesen kőkapukkal, kőépületekkel erősítettek meg. 111 Ez a magyarázata annak, hogy Aquincumban aránylag korán, már i. sz. 20-ból 112 kelteződik egy építési emléktábla, amely a földtábor kőbeépülésének egyik dokumentuma. Szilágyi János ezt az építkezést a felvidéki germán mozgalmak idején szükségessé vált Drusus-féle védelmi vonal egyik megerősítésének tartja. 113 A Király fürdői termálcső-árkokban felszínre került római falak maradványaiból — rendeltetésükre vonatkozóan — messzemenő következtetéseket levonnunk nem lehet. Annyi bizonyos azonban, hogy az 1. sz. épület apszis-záródású helyisége fürdőmedence volt, amely azonkívül, hogy a tábor fürdője volt, szépen példázza a csaknem kétezer éves Budapest fürdővárosi mivoltának emlékét. A római kortól a török időkön 114 keresztül egészen a barokk és modern Király fürdőig 115 vezet a hagyomány fonala. Az említett Drusus-kő szól arról, hogy az i. sz. I. század legelején már kőópületnek kellett lennie az aquincumi palánktáborban. Arra nézve, hogy hol állott ez a tábor, a Király fürdői ásatás a korábbi emlékekkel együttesen ad választ. Most már teljes biztonsággal állítható, hogy a jelenlegi fürdőépület és közvetlen környéke az a hely, amelyet ókori elődeink kiszemeltek mint legalkalmasabb stratégiai pontot 116 tábor építésére. Kérdés: mely csapattest vehetett részt az építkezésben? Ebből a szempontból szükséges sorra venni a Fő utca környékén eddig előkerült emlékeket. A Vízivárosban feltételezett 117 i. sz. I. századi katonai temetőhöz tartozhattak a Fő utca és Corvin tér között felszínre került sírkövek. 118 A Csalogány utca 3/d sz. alatt római úttestet, 119 a Csalogány utca 12 — Málna utca 4. sz. ház sarkánál szarkofágot, 120 a Fő utca 36. sz. alatt sírkövet, 121 a Főutca 68. sz. telken 122 Ariadné figurájával díszített sigilláta töredéket, a Fő utca 70. sz. telken 123 nagy mennyiségű kerámiaanyag mellett sok érmet és végül a Bem téren ugyancsak sírkövet találtak. 124 A fent említett temetőhöz tartozhattak, annak északi határát jelezve a Zsigmond utca 125 ós Császár fürdőnél 126 feltárt sírkövek. A felsorolt emlékek közül legtöbb adatot az említett korai katonai sírkövek szolgáltatnak. A Corvin téri Vigadó és a Császár fürdő építkezésénél talált kövek nagyobb része légionárius emlék. 127 Három elhunyt alában szolgált. 128 Az i. sz. I— II. század fordulóját idézi az ala I Auriana katonája, a kelta nevű Trovcetissa. 129 Ugyancsak ala egységhez tartozott Ti. Claudius, 130 akinek sírköve lovas jelenetet ábrázol, és annak a sírkőnek elhunyt katonája, amelyen csak a fülkében ábrázolt portré 131 és ugyancsak egy lovasjelenet részlete maradt meg. A legújabb kutatás összefoglalta a lovas katonai sírkövek elterjedését a provinciákban. 132 Eszerint általában ott fordulnak elő ezek az emlékek a limesen, ahol legkorábban szállt meg a római hadvezetés. E két utóbb említett lovassírkő az i. sz. I. század elejére keltezhető. 133 Ebből az időből Aquincumban egyik ismert ala az ala I Hispanorum, 134 amelynek kötelékébe tartozott Ti. Claudius is. 135 Ebből arra következtethetünk, hogy a Király fürdő melletti legkorábbi falmaradványok építése az ala I Hispanorum itt-tartózkodásával kapcsolatos, amely 290
