Budapest Régiségei 20. (1963)

TANULMÁNYOK - Kubinyi András: Beriszló Péter és budai szereplése 125-136

KUBINYI ANDRÁS BERISZLÓ PÉTER ÉS BUDÁT SZEREPLÉSE 1956 tavaszán az Úri utca 42. sz. ház északi falának bontásakor az emeleti részen Gerő Győző, a Vármúzeum kutatója a törmelék között egy felirattal ellátott reneszánsz ajtókeret szemöldökkövének töredékét találta

1 (1. kép). A sajnos csak töredékes felirat a következő: PETRVS BERYZL.. . Kétségtelen, hogy a szöveg a híres törökverő horvát bánra, Beriszló Péterre utal.

2 A továbbiakban a bánnak a fővárossal való kapcsolataira szeretnénk rámutatni; s röviden vázoljuk életpályáját is.

3 Beriszló 1475-ben született az akkor Velencéhez tartozó Dalmácia Trau nevű városában, délszláv eredetű patrícius családból. Úgy látszik, hogy Magyarországra a rokon grabarjai Beriszlócsalád tagjai hívták; és az ő támogatásuk révén került a nagy humanista, Váradi Péter kalocsai érsek udvarába, aki állítólag római követséget is bízott a még fiatal Beriszlóra.

4 Ez időben nyerte el első egyházi javadalmait. Marnavich szerint még az 1501-ben meghalt érsek eszközölte ki királyi titkári kinevezését.

5 Azonban — mivel rajta kívül 1502-től több új titkárral találkozunk az okleveleken — valószínűbbnek látszik az, hogy megbízatása és a titkárok számának emelkedése Szatmári György kancellári kinevezésével s talán egy hivatalszervezeti reformmal van kapcsolatban.

6 Ügy látszik, hogy a titkárok között Bakócz irányvonalát képviselte. Beriszlót új hivatala a királyi székhelyhez, Budához kötötte. Tagja a királyi tanácsnak, részt vesz a királyi kancellária munkájában, gyakran említik előadóként az uralkodó okleveleinek relatiós jegyzeteiben.

7 Beosztása révén befolyása megnő, újabb egyházi javadalmakhoz jut, ós nemsokára elnyeri a gazdag székesfehérvári prépostságot is.

8 Az előkelő királyi tisztviselők példáját követve, házat vásárol a fővárosban.

9 Az olaszos műveltségű Dalmáciából származó új titkárt elsősorban a diplomáciában foglalkoztatták. Számos követséget viselt. Több ízben tárgyalt a Szentszókkel, Miksa császárral, Velencével, és járt Lengyelországban is.

10 Gyakran bízták meg diplomáciai tárgyalásokkal a követség járáson kívül akkor is, ha otthon volt.

11 Az egyházi ranglétrán is tovább emelkedik: veszprémi püspök lesz.

12 Diplomáciai ügyessége, befolyása a királyi tanácsban s délvidéki származása egyaránt közrejátszott abban, hogy nem sok idő múlva új, sokkal nagyobb hatalmat jelentő méltóságokat nyert el. Ebben az időben a magyar királyság hatalma és tekintélye erősen megrendült a Délvidéken. Corvin János bán élete végén majdnem független uralkodóként kormányzott a horvát—dalmát és szlavón bánságokban. Utóda, Both András —-aki mellett társa, Misljenovich Horváth Márk volt budai várnagy inkább csak árnyékszerepet vitt —- nem engedelmeskedett a királyi rendeleteknek sem, ós saját szakállára háborút viselt Velencével. Állásától ténylegesen nem sikerült felmenteni, haláláig bán maradt (1511. szeptember).

13 Halála után özvegye először megtagadta a királyi várak átadását; amikor azonban új bánnak magát a nádort, Perényi Imrét nevezték ki — aki 1512 közepén nagy sereggel érkezett meg a déli tartományokba —, kénytelen volt a várakat átengedni.

14 A nádor nem tartózkodott sokáig Horvátországban, és nem tett semmit a gyakori török támadások megakadályozására. Ezért aztán 1513 májusában felmentették a bánság tényleges vezetése alól, ós helyére — egyelőre csak a bánságok prefektusa címével — Beriszlót nevezték ki.

15 Az új 125