Budapest Régiségei 20. (1963)
TANULMÁNYOK - Czagány István: A budavári gótika építészeti tipológiája : 1., Félköríves záradékú ülőfülkék 85-105
iskola termékei lehetnek. Tudjuk, hogy Zsigmond császár például 1396—1412 táján foglalkoztatott Budán külföldi kőfaragókat, építőművészeti szempontból igényes, nagyszabású középületek létesítésénél, így például a Nagy boldogasszony templom építkezéseinél is. Vö. : Csemegi, A budavári Főtemplom . . , 98. — De egyáltalán nem valószínű, hogy ilyen kis jelentőségű munkákat — mint a profilozatlan ülőfülkék —• külföldi kőfaragók készítettek volna az 1390 előtti időkben. Joggal hihetjük, hogy ezeket helybeli kőfaragók faragták, következésképpen a rajtuk látható műformák datálása kizárólag annak a megállapításától függ, hogy a budavári kőfaragóiskola működésének kezdetét melyik évtizedre tesszük. Ugyanakkor nem lehet vitás, hogy például a Szentháromság utca 7. sz. ülőfülkéin is előforduló élszedésmegállítási műformák a kőfaragóiskola korai formakészletéből valók. Vö. a 6. jegyzetben mondottakkal. — Ehhez kapcsolódva a jelenleg ismert művelődéstörténeti adatokból a következőket szűrhetjük le a datálásukra vonatkozóan, a közelítő pontosságú módszer segítségével. A budavári kőfaragóiskola legkorábbi épen maradt emléke — Ábel festő sírköve — 1350 körűiről való. Ez azt jelenti, hogy a fenti, 1390 előtti datálást megelőzően, már mintegy negyven esztendővel biztosan működött az iskola. Tehát a Szentháromság utca 7. sz. ülőfülkéin látható műformákat egy cseppet sem túlzás a XIV. század derekára datálni. Sőt, ha a ránk maradt legkorábbi sírkőtöredékeknek — az ,,életkerék mesteré"-nek és Szatmári Miklós kamaraispánnak sírlapmaradványai — a XIV. század elejéről, illetve az 1336 és 1342 közötti időből való keletkezését figyelembe vesszük, akkor bizonyosra vehetjük, hogy a budavári kőfaragóiskola már az 1330-as, 1340-es esztendőkben is működött. 12 További meggondolások arra mutatnak, hogy a XIV. század első felében jelentősebb építészeti és kőfaragó mesterségbeli tevékenység csak a kereskedelem és a gazdasági élet helyreállítása után indulhatott meg Budán. Az pedig köztudomású, hogy Buda külkereskedelmi útvonalain csak 1318—1325 körül állott helyre a forgalom, és a város árumegállító jogának külföldi részről történt elismerése első ízben 1335-ben következett be. Ennek bizonyítására lásd: Hóman B.—Szekfű Oy., Magyar történet. II. köt. Bp. 1936, 95—96, 315; Kring M., A gazdasági élet. Magyar művelődéstörténet. I. köt. 241. old., VI. fej. — Ugyanebből az időből maradtak ránk az első építészek nevei és tevékenységüknek első írásos bizonyítékai is. Horváth utóbb i. m. 6, 35—36. — Mindezek a megfigyelések, a 11. jegyzetben felsorolt adatokkal egyetemben, megengedik azt a feltevést, hogy a Szentháromság utca 7. sz. ülőfülkesorai közelítő pontossággal az 1335—1350 vagy tágabb értelemben véve az 1330—1350 körüli időre datálhatok. 13 Megítélésünk szerint az élszedés-megállítások homloksíkján látható hajlásszögek időrendi egymásutánjára ugyanaz vonatkozik, amit Csemegi József az arányszerkesztésekkel kapcsolatban kimutatott. Nevezetesen a 30° használata a korai, a 45° alkalmazása az érett, és a 60° használata a késői periódus sajátsága (Csemegi, Tervezéstechnikai . . .). — Az eredetileg felhasznált középkori lábméretekkel kiszámítva az ülőfülkék méret- ós arányösszefüggései a következők: Úri utca 34. sz. Nyílásszélesség: 112 cm = 3% láb. Vállmagasság: 110 cm = 3V 2 láb. Pillérszélesség: 20 cm == 2 / 3 láb. Piilértengely szélesség: 414 láb. Felépítésnél használt lábméret: 30 cm. Alapidom aránya: 3% láb : 3% láb. — Úri utca 24. sz. Nyílásszélesség: cca 110 cm = 3% láb. Vállmagasság: 116 cm = 3%—3 2 / 3 láb. Pillérszélesség: cca 31--32 cm = 1 láb. Pillértengely szélesség: 4% láb. Felépítésnél használt lábméret: 31— 32 cm. Alapidom aránya: 3V 2 láb : 3%—-3 3 / 3 láb. — Országház utca 7. sz. Nyílásszélesség a nagyobb típusnál: 118 cm -- Zy 2 láb. Nyílásszélesség a kisebb típusnál: 90 cm = 3 láb. Vállmagasság a nagyobb típusnál: 115 cm = 3y 2 láb. Vállmagasság a kisebb típusnál: 121 cm = 4 láb. Pillórszólessóg a nagyobb típushoz viszonyítva: 35 cm = 1 láb. Pillértengely szélesség a nagyobb típusnál: 153 cm = 4% láb. Pillértengely szélesség a kisebb típusnál: 126 cm ~ 4 láb. Felépítésnél használt lábméret a nagyobb típusnál: 34—35 cm körül. Felépítésnél használt lábméret a kisebb típusnál: 30 cm körül. Alapidom aránya a nagyobb típusnál: 3% láb : 3 l / 2 láb. Alapidom aránya a kisebb típusnál: 3 láb : 4 láb. — Országház utca 24. sz. Nyílásszélesség a nagyobb fülkénél: 248 cm = 8 láb. Nyílásszélesség a kisebb fülkénél: 135 cm = 414 láb. Pillérszélesség a kettő közt: 60,5 cm = 2 láb. Piilértengely szélesség a nagyobb fülkénél: 308— 309 cm =10 láb. Piilértengely szélesség a kisebb fülkénél: 195—196 cm = 6y 2 láb. Felépítésnél használt lábméret a kisebb és a nagyobb fülkénél egyaránt 30,5— 31 cm körül mozog. — Űri utca 38. sz. Nyílásszélesség: 162,5 cm = 5 1 /.. láb. Vállmagasság: 122 cm = 4 láb. Konzolszólesség: 30 cm — 1 láb. Pillértengely szélesség: 192,5 cm = 61/2 láb. Felépítésnél használt lábméret: 30 cm. Alapidom aránya: 5% láb : 4 láb. — Feltűnő az egyezés a 3% lábnyi nyílásszélességnél, a 314 lábnyi vállmagasságnál és a 4 x / 2 lábnyi pillértengely szélességnél. ,4 Nem kerülheti el a figyelmünket, hogy az élszedés megállításának homloksíkon 45°-os, külső élre kimetsződő, háromszöggel történő módja túlnyomórészt csúcsíves záradékú nyíláskereteken fordul elő. így például a Hess András tér 4. sz. konzolos termének Nagy Lajos-kori ülőfülkesorán. Ennek datálására vonatkozóan: Czagány I., A budapesti I. ker. XI. Ince pápa tér 4. sz. épületen végzett műemléki kutatások és helyreállítások eredményei. Művészettörténeti Értesítő (1954) 292. old., 2, 34. kép. — - Ezenkívül az Országház utca 20. sz. kapualjának keretkövén is előfordul, amely az épület egészének 1400-ra történt datálása miatt a XTV. század vége előtti időből aligha származtatható. Horváth H., Budapest művészeti emlékei. Bp. 1938, 74. old., XXXVII. — A fentiekből annyi mindenesetre kitűnik, hogy az élszedés megállításának ez a módja a XIV. század második felében használatos, az érett és nem a korai gótikus emlékeken. — Valamennyi fülke rokon szerkesztési módszerrel készült, amennyiben a vállvonalukat a nyílássziluett-alkotóikra metsződő 45°-os átlók, vagy ezeknek megosztott származékszerkesz101
