Budapest Régiségei 20. (1963)
TANULMÁNYOK - Czagány István: A budavári gótika építészeti tipológiája : 1., Félköríves záradékú ülőfülkék 85-105
tései tűzik ki. Ez a módszer a háromszöges arányszerkesztésnél valamivel későbbi eredetű, a négyszöges arányosítás (Csemegi, Tervezésteehnikai . . .) egyszerűbb eseteit szolgáltatja, ahol az átlók egy üteme négyzet idomot alkot; ezen nyugszik a félkörös záradók. Felfogásunk szerint az ilyen szerkesztések alkalmazása a quadratures módszer egyszerűbb, korai megjelenését mutatja Budán. 15 Ugyanilyen, egyik sarkával a külső élre igazodó félgúlás megállítás van a budai várpalota Istvántornya melletti, délnyugati szárny pincéinek (boltozatos helyiségek) ajtókeretein. Ezek pedig okvetlenül Zsigmond császár építkezésének maradványai, tehát az 1390 és 1424 közötti időből valók (Horler— Pogány, Budapest műemlékei. I. köt. Bp. 1955, 244. old., 173. kép, 272. old.). De hasonló fólgúla-megállítás maradt meg a Fortuna utca 14. sz. ház kapualjának ,,1514"-es évszámmal ellátott ajtókeretkövén is, ami azt bizonyítja, hogy ez a megoldás a Zsigmond-kor utáni időben is használatban volt. Czagány i. m. 40. 16 A felépítésnél felhasznált középkori lábméretekkel kiszámítva az ülőfülkék méret- ós arányösszefüggései a következők: Országház utca 6. sz. Nyílásszélesség: 142—143 cm = 5 láb. Vállmagasság: 124— 125 cm = 4 x / 2 láb. Pillérszélesség: 25,5—27,5 cm= 1 láb. Pillórtengely szélesség: 170 cm — 6 láb. Felépítésnél használt lábméret: 28 cm körül. Alapidom aránya: 5 láb : 4% láb. — Úri utca 47. sz. Nyílásszélesség: cca 109—110 cm — 3% láb. Vállmagasság: 97,5 cm = 3 láb. Pillérszélesség: 23,5 cm = 7/10 láb. Pillértengöly szélesség: cca 4 2 / 10 láb. Felépítésnél használt lábméret: 32 cm körül. Alapidom aránya: 3% láb : 3 láb. — Űri utca 8. sz. Nyílásszélesség: 172—192 cm. Vállmagasság: 95—110 cm. Pillérszélesség: 23,5—24 cm. Pillértengely szélesség: 196— 216 cm. Felépítésnél használt lábméret: 32 cm körül ( ?). Alapidom aránya: 6 láb : 3 láb. •— Feltűnő méretegyezés ebben a periódusban nem található, amit az emlékek időrendi szétszórtsága magyaráz. 17 A 12. jegyzetben kimutatott formaazonosság mellett nagyon érdekes, hogy az Országház utca 6. sz. és az Úri utca 47. sz. ülőfülkéi azonos arányszerkesztéssel készültek, amennyiben a vállvonalukat a nyílássziluett-alkotóikra metsződő 60°-os átlók tűzik ki. Ez a módszer a háromszöges szerkesztés korai példáinál valamivel későbbi, ^gegyszerűbb esete, ahol az átlók egy üteme álló téglalap idomot alkot; ezen foglal helyet a félköríves záradék. Véleményünk szerint ez az arányszerkesztés a triangulaturás módszer legszimplább, de már későbbi fejlődését jelzi a budai vár területén, ami szintén az emlékek Zsigmondkori eredetére utal. 1S Az élleszedós-megállítás mindenütt letörött, csupán kis peremmaradványából lehet következtetni, hogy homloksíkra merőleges, vízszintesen fekvő volt eredetileg. Minthogy ilyen helyzetű megállítás a legkorábbi emlékeken nem fordul elő és az ülőfülkesor egy XV. századi konzolos téglafülkéhez később épült hozzá, annak részleges elpusztítása után, azért csak késői, XVI. századi eredetű lehet. 19 Erre vonatkozólag: Czagány i. ni. 41 (a „tiszta grafikus" profilnak a posztgótikus ablakokon való visszatéréséről mondottak). 20 A fülkék szerkesztése a középső építési periódus 45°-os szerkesztésével rokon, mivel a vállvonalat a nyílássziluett-alkotókra metsződő 45°-os átlók tűzik ki segédvonalak alkalmazásával. Ez a módszer a négy szöges szerkesztés összetett esetét mutatja, ahol az átlók egy üteme négyzet idomot alkot ugyan, de a vállvonal ezeknek a segéd vonalakkal való összemetsződésóből keletkezik, és rajta negyedkörívekkel megemelt félkörös záradék nyugszik. Felfogásunk szerint ennek a szerkesztésnek az alkalmazása a quadraturás módszer összetettebb korai példáját jelenti. 21 A tervezéstechnikai rendszerek közül a korai emlékeknél a 30°-os, a középső építési periódusban a 45°-os, a késői fülkéknél pedig a 60°-os átlós szerkesztést használják a vállvonal kitűzéséhez, ami a fülkearányok fokozatos felmagasod ásat eredményezi. Annyival is inkább, mert a, szerkesztés a korai megoldásoknál felhasznált pillértengelyekről később a nyílássziluett-alkotókra tevődik át. Ez a megfigyelés igazolja a gótika ismert általános arányfejlődési törvényét, amelynek értelmében a korai gótika arányaitól kezdődően a magasság folytonosan a karcsúsodás felé vezet. 102
