Budapest Régiségei 19. (1959)

TANULMÁNYOK - Jankovich Miklós: Buda-környék plébániáinak középkori kialakulása és a királyi kápolnák intézménye 57-98

180 Uo. 22. sz. 181 Uo. 26. sz. 182 Uo. 33. sz. 183 Uo. 34. sz. 184 Uo. 40. sz. 185 Uo. 89. sz. 186 Uo. 28. sz. I

8

' Uo. 255. sz. i

88 Uo. 272. sz. 189 Uo. 285. sz. 190 Uo. 289. sz. 191

Uo. 306. sz. 192 Uo. 308. sz. 193 Hazai Okmánytár. I. köt. 93. 194 M. Bél, Notifia Hungáriáé novae. III. köt. Vienna 1737, 445. 195 Qerevich L., Gótikus házak Budán. Bud. Bég. XV. köt. 133. 196 Némethy L., Nagyboldogasszonyról nevezett Budavári főtemplom története. Bp. 1874, 13. 197 Kumorovüz, Veszpr. Reg. 20. sz. 198 Pataki V., A póterváradi ciszterciek a középkori Kelenföldön. Megj.: A Ciszterci rend budapesti Szt. Imre gimnáziumának Évkönyve az 1941—42. isk. évről. Bp. 1942, 30. 199 Kumorovüz, Veszpr. Reg. 103. sz. 200 Uo. 104. sz. am Knauz, Mon. Strig. III. 966. sz. 202 Kumorovüz, Veszpr. Reg. 115. sz. 203 Uo. 121. sz. 204 Uo. 174. sz. 2

<>

5 Knauz, Mon. Strig. III. 974. sz. 206 Kumorovüz, Veszpr. Reg. 329. sz. 207 Uo. 460. sz. 208 Uo. 414. sz. 209 Uo. 415. sz. 210 Uo. 416. sz. 211 Uo. 422. sz. 212 Uo. 460. sz. 213 Mon. Rom. Vespr. II. 342. sz. 214 Veszprémi püspökség lt.-a Keszi prope Budám. No 1. 215 Uo. No 2. 216 Gárdonyi, Bpest. 272. sz. 217 L. 62. jegyzet. 218 Kumorovüz, Veszpr. Reg. 208. 219 Uo. 427. sz. 220 Uo. 515. sz. 221 Uo. 516. sz. 222 Uo. 522. sz. 223 Uo. 539. sz. 224 Uo. 557. sz. 225 Uo. 584. sz. 226 L. 182. jegyzet. 227 Gárdonyi, Bpest. 283. sz. 228 L. 62. jegyzet. 229 Szentpétery, Scriptores. I. 230 Follajtár, Baranya vármegye eltűnt helységei. A Magyar Szociográfiai Intézet Közleményei. I. évf. 307. 231 Gárdonyi, Fejéregyház. 14. 232 Bártfai, Óbuda. 76. sz. 233 Orsz. Lt. Dl. 42.912. 234 Garády 8., A Hidegkúti út 48. sz. telkén feltárt nyéki templom. II. Arch. Ért. (1934) 165. 235 Garády 8., Ásatásokabékásmegyeriún. „Puszíatemplom"-ban és mellékén. Bud. Rég. XV. köt. 417. 236 Gárdonyi, Fejéregyház. 14—15. old.: ,,. . . IX. Bonifác pápa 1401. október ll'-i oklevele szerint Brumeni Tamás volt fejéregyházi plébános, aki előzetesen a csázmai képtalanban őrkanonoki tisztet viselt. Báránd Miklós 1441. július 29-én IV. Jenő pápához intézett folyamodványában a fejéregyházi plébániában való megerősítését kérte azzal az indoklással, hogy a plébániát Wydamon János halála után I. Ulászló király bemutatása alapján foglalta el. Báránd Miklós halála után hosszabb per indul meg a plébánia birtokáért. 1443-ban ugyanis I. Ulászló király Jánosnak adta a plébániát, amivel szemben Dénes esztergomi érsek 1445-ben Wmarus Pétert nevezte ki, majd 1446-ban Hunyadi János Garai Miklóst mutatta be, ami ellen Péter a pápai székhez fellebbezett. 1453-ban viszont Garai Miklós vitte a pápai székhez az ügyet és sikerült azt saját javára elintéztetni. Mátyás királynak 1480. július 23-án IV. Sixtus pápához intézett folyamodványa szerint Karai László budai prépost élvezte a plébánia jövedelmét, amelynek egy idő óta nem volt valóságos plébánosa, hanem a javadalmat élvező nagyobb javadalmasok helyett vikáriusok végezték a lelkipásztori teendőket." 237 Gárdonyi, Fehéregyház. 17. 238 Szentpétery, Scriptores. I. 344. 239 fíártjai, Pest megye. 61. sz. — Feltehető, hogy az Árpádok taksonyi pogány sírja felett — Fehéregyháza példájára — szintén keresztény egyház, valószínűleg hercegi kápolna épült. Az ccclcsia propria idején itt létesült nemzetségi egyházaknak emlékét azonban az exemptio intézménye nem őrizhette meg, a királyi kápolnák szervezeti viszonyaiból tudjuk, hogy ez a kiváltság csak a királyi és királynéi kápolnákat illette meg. Ennek a feltételezésnek némiképpen támpontot nyújtanak az I. László sírját befogadó nagyváradi egyház hasonló viszonyai. Mint kimutatjuk, ez a város szintén a ducatus területén feküdt, templomát, amely a középkornak egyik legjelentősebb kultuszhelye, mint királyi temetkezési helyet nemzetségi egyháznak kell tekintenünk, exemptus jogállásának ugyanakkor nyomát nem találjuk. Ennek hiányát nem tulajdoníthatjuk annak a körülménynek, hogy a város püspöki székhely. I. Géza váci temetkezési helyén IX. Bonifác bullája exemptus plébániát tüntet fel. 240 Kniezsa I., Magyarország népei a XI. században. Bp. 1938. 241 Szentpétery, Scriptores. I. 345. 242 Hóman B., Magyar történet. I. 264. Ezen a helyen fejezzük ki köszönetünket mindazoknak, akik e tanulmány megírásánál tanácsaikkal és útmutatással segítségünkre voltak, így elsősorban Kubinyi Andrásnak, aki a tárgykörre vonatkozó bel- és külföldi irodalmi ismeretei révén részesített értékes támogatásban, továbbá Fügedy Eriknek, Gerevich Lászlónak, Györffy Györgynek, Horváth Antal Tibornak, Kumorovitz L. Bernátnak, Mezey Lászlónak és Szűcs Jenőnek, akik ugyancsak fontos adatokra hívták fel figyelmünket. 04