Budapest Régiségei 19. (1959)

TANULMÁNYOK - Kubinyi András: Budai kereskedők udvari szállításai a Jagelló-korban 99-119

kpt. m. lt. Lad. 25. f. 3. No 2.) Hassy már 1503-ban pesti esküdt (Romer, A régi Pest. Bp. 1873, 231). Földesuraknak is hitelez. (1512 : Prot. Bud. No 3. 136. Mályusz reg. a Vármúzeumban.) Borkereskedelemmel is foglalkozik, 1519-ben hat familiárisa nevét ismerjük, akik részt vettek szerémségi borszállításaiban. (Szombathelyi kpt. It. Liber inst. fasc. 15. No 3. Mályusz reg. a Vármúzeumban.) Fekethe János talán azonos azzal a Hanns Swartz von Pesst-tel, aki 1527ben a Fuggereknek 108 ft-tal tartozik. (Strieder i. m. 108.) 151 Magyar Történelmi Tár XXII (1877) 181. 152 Uo. 98 (302 ft 6 1/2 d helyett Fraknói tévesen 302 ft 7 d-t ír), 125, 236. Dávid budai zsidó talán azonos lehet a budai zsidó hitközség egyik elöljárójával, néhai Ábrahám rabbi fiával, aki 1520-ban aláírja Mandel Jakab zsidó prefektus egyik oklevelét. Kohn S., A zsidók története Magyarországon. I. köt. Bp. 1884, 467. old., 1. jegyzet. «a Magyar Történelmi Tár XXII (1877) 124, 181, 236 (tévesen 87 ft, 86 1/2 ft helyett). 154 Uo. 113. 155 Uo. 181. Nyilván Tamás rokona. L. 134. jegyzet. 156 Uo. 236. 157 Uo. 236. Budai kereskedő, akinek Budán (Pataki V., A budai vár középkori helyrajza. Bud. Rég. XV. köt. Bp. 1950, 283. old., 7. jegyzet, Szerencsés Imre szomszédja), Kassán (Kassa város levéltára. Sehwartzenbach gy. 971) és Pozsonyban is van háza (és a két utóbbi helyen szőlője is). A pozsonyi házát 1520-ban eladja 400 ft-ért, azonban nem lehetett nagyon rászorulva a pénzre, mert a vételár megfizetésére két év haladékot ad. Felesége Wolff gang Gazon leánya (Dl. 23491), és e réven nyilván sógora Mihálynak és Jakabnak. Gazon Mihállyal talán társasviszonyban is áll, mert Batthyány bán kettőjüknek közösen tartozik. Dl. 104441. 158 Magyar Történelmi Tár XXII (1877) 179. Valószínűleg Mihály testvére. 159 Uo. 179. 160 Ilyen a Kokon-család másik tagja, Péter is. 161 Összehasonlításul lásd a kassai kereskedőtársaság megalakulását 1502-ben. Az alaptőkéhez a város 1500 forintot adott, míg 11 kereskedő Összesen csak 3200 forintot tudott összeadni. A két legnagyobb tétel is csak egyenkint 500 forint volt. (Fügedi, Kaschau. . . 211.) Viszont ezzel a tőkével függetleníteni tudták magukat a krakkói tőkétől. (Uo. 209.) A később nagy szerepet játszó augsburgi Jakob Herbrot 1520-ban 1200 forinttal kezdte üzletét. (Ehrenberg i. m. I. köt. 235.) 162 1491-ben a kassai Ferber János 1100 ft-tal adós néhai Forster György budai polgár özvegyének. Kassa város levéltára. Sehwartzenbach gy. 690. 163 Beriszló Péter kincstartó és horvát bán kincstári helyettese volt. 1514 májusában szerepel először alkincstartóként. (Iványi, Bártfa. . . II. köt. 4431. sz.) Novemberben még ő az alkincstartó. (Uo. 4470. sz.) 1515 elején azonban már Várday Pált találjuk ebben a funkcióban. (Dl. 22652.) Márk Pemflinger János fia, tekintélyes budai kereskedő volt. Később is vállal kincstári megbízást, 1521-ben a sedis vacantia idején Polyák Pállal közösen az egri püspöki jövedelmek kezelője. (Iványi, Bártfa... II. köt. 5084. sz. Dl. 23582.) Az év végén Nagyszebenbe költözik, ahol királybíró lesz (elődje özvegyét veszi el) és jelentős szerepet játszik. (Fabritius i. m. 12. kk.) Még ekkor is vannak perei budai üzletek miatt. (Uo. 153—154.) A Fuggereknek 1527-ben 457,58 ft-tal tartozik. [Strieder i. m. 108.) 164 Ruprecht fia. 1515. évi kincstári üzletéről szóltunk már (130. jegyzet). Első felesége, a nagyszebeni patrícius Hecht Eufrozina révén Szerencsés Imre rokona lett. A kikeresztelkedett zsidó Szerencsés Imre egy kolozsvári nőt, a Hechtek rokonát vette feleségül. (Szádeczky i. m. 58—70, Ratkos i. m. 462.) Szerencsés és felesége 1518-ban fiukká és örökösükké fogadták Haliért. (Pataki i. m. 283. old., 7. jegyzet.) Az alkincstartóságot is Szerencsés támogatásával nyerte el. A harmincas évek elején pozsonyi pénzverőmester (Münzmeister) is volt. (OL. Kamarai lt. Benignae Resolutiones. 1531. szeptember 20.) i«

5 Kohn i. m. 271—286, 387—393, 475—476. — Büchler S., Szerencsés Imre. Mahler Emlékkönyv. Bp. 1937. Itt kell megjegyeznünk, hogy a budai polgárok kereskedelmi tőkéjéhez hozzá kell még számítanunk a budai zsidók kezén felhalmozódott szintén elég jelentős pénzösszeget. L. pl.: Kohn i. m. I. köt. 341. kk. budai zsidó nagykereskedőkről a Jagelló-korban. 166 Ehrenberg i. m. I. köt. 247. i

67 Fabritius i. m. 168 Lt. sz. 607. Freiberger egyébként budai posztókereskedő, akinek közvetítésével vesz át Bártfa városa a kincstártól hitelben 100 ft értékű posztót 1514-ben. (Iványi, Bártfa... II. köt. 4429. sz.) (Ebben az évben — saját, címeres pecsétjével ellátott oklevele szerint — budai helyettes bíró „klain richter". Dl. 25556.) Az oklevél szerint egy boltot vesz bérbe egy évre a budai Posztóárusok során. 1517-ben Jajca vára ellátására hitelez árut és pénzt a kincstárnak, és ennek megtérítésére Brassó adóját utalványozzák neki. (Brassó város levéltára. Stenner gy. No 57. Mályusz reg. a Vármúzeumban.) Mint láttuk, 1525ben is hitelez a kincstárnak. (Magyar Történelmi Tár XXII. köt. 213.) 1526-ban ő a budai bíró, ÓS sajnálatos szerepet játszik Adam z Hradce (von Neuhaus, de Nova domo), Lajos király cseh kancellárja kirablásában. (Szemtanúk leírása : a pápai nuncius : Mon. Vat. H/1, köt. 341. Dernschwam Fugger-ügynök : Ratkos i. m. 468.) 1529-ben Buda Ferdinánd párti bírájaként török fogságba kerül és kivégzik. Egy süketnéma leánya maradt csak. (OL. Kamarai lt. Expeditiones camerales.) 117