Budapest Régiségei 19. (1959)
TANULMÁNYOK - Czagány István: A középkori grafikus stílus emlékei a budai várnegyed területén 35-56
13. kép. Az Országház utca 18. sz. elsőemeleti 14. kép. Az Országház utca 18. sz. elsőemeleti zárt erkélyétől északra levő ablak zárt erkélyétől délre levő ablak tában használatban volt. A tiszta profil e két évszázad leforgása alatt csupán annyi változáson ment át, hogy a homlokzati síkból befelé induló rézsűtag' 65°-os (Tárnok u. 13.), majd 40°-os (Űri u. 31.), végül 25°-os (Anna u. 4.) hajlásszögűvé vált (4. kép 13—17), ami önmagában véve is világosan mutatja a kezdetben kemény árnyékhatású profil ellágyulását. Azonban eredeti, háromtagozatos felépítését mindvégig megtartotta, 15 sőt jellegzetesen helyi, budavári nyíláskerettípusokat eredményezett. A gótikus szerkezetű többi emlék a máshonnan ismert típusokkal lényegében megegyezik, de a Várpalota területén talált típusokkal nem azonos. Az ülőfülkék formai sajátságai többrétű, külföldi befolyás szintézisével magyarázhatók csupán ; ezeknek tárgyalása kívül esik jelen ismertetésünk keretein. A tiszta grafikus profil rajtuk is szerepel, belőle fejlődik ki a grafikus jellegű keverék profil, amely a legmagasabbrendű várnegyedi iskolamunkák gazdag orrtagdíszeinek szülőjévé válik. A mondottak alapján kísérletet teszünk a grafikus stílus emlékeinek a többi gótikus stílus emlékei közé kívánkozó beillesztésére — természetesen főként budapesti viszonylatban. Nyilvánvaló, hogy az idevágó kutatások jelenlegi állásánál ez az időrendi beillesztés még nem nyújthat pontos, végleges eredményt, de a további kutatások számára hasznos támpontokat fog szolgáltatni. A gótikus stílusok közül elsőnek az úgynevezett hengeres stílus jut el Magyarországra, amelyet a francia eredetű ciszterci átmeneti stílus (Topuszkó, 1211 körül, 16 Bélapátfalva, 1232 körül 17 ) közvetít a magyarországi gótika számára. Ez a stílusáramlat érthetően hamar jelentkezik Budán is (Nagyboldogasszony templom, Menyasszony kapu, 1260 körül 18 stb.) és tiszta formában még két évszázad múlva is önálló életet él (Buda melléki Szent Lőrinc pálos kolostor, XV. század). Időrendben másodiknak mondható az úgynevezett vezérkörtetagos stílus megjelenése, amely egyben a dél-német nyelvterületen virágzó érett gótika (Nagyboldogasszony templom, Mária-kapu, 1370—1380 körül 19 ) elterjedését és kifejlett formában való tartós uralmát (Mária 45
