Budapest Régiségei 19. (1959)

TANULMÁNYOK - Czagány István: A középkori grafikus stílus emlékei a budai várnegyed területén 35-56

15. kép. Grafikus stílusú posztgótikus és gótikus ablakok. H. Az Anna utca 4. sz. elsőemeleti, posztgótikus ablakai. I. A Szentháromság utca 7. sz. nyugati, udvari szárnyának emeletéről előkerült ablak. J. A Várpalota gyilokjáró anyagából előkerült ablak. K. A Fortuna utca 14. sz. kapualjának déli falában levő ablakok egyike Magdolna-torony, 1400—1503

20

) jelenti. Ez a stílus aránylag elég hamar keveredik a korábbi eredetű hengeres stílussal (domonkosok Szt. Miklós-templomának szentélye 1396 körül

21

) és az egész XV. század folyamán ebben a formájában (Nagyboldogasszony templom, Mátyás-torony, 1461—1470 között

22

) ól tovább. A másodikhoz szorosan felzárkózó harmadik, a grafikus stílus, már a XIV. század végén a cseh-szilóziai gótika stílusáramlatának a képviselője. Csaknem kétszáz évig él (Fortuna utca 14. sz., 1514) eredeti tisztaságában (Anna utca 4. sz., 1541 előtt), de ezzel párhuzamosan a XV. század folyamán keveredik a körtés stílus műformáival (Űri utca 32, Országház utca 2, 9). Hasonlóképpen keveredik a pálcás stílussal is, ami a reneszánsz stílus virágzása idején mutatkozó, karakteres tisztasága ellenére is végül hanyatló jelleget kölcsönöz neki. Nem sokkal később, időrendben negyedik helyen kerül Budára az úgynevezett pálcás stílus, amely döntően Peter Parler prágai dómépítő műhelyének hatására hódít magának teret a többi stílus között (Nagyboldogasszony templom, 1417—1433

23

). A legkevésbé él önálló életet, mert m