Budapest Régiségei 19. (1959)

JELENTÉSEK - Czagány István: A budavári Úri utca 31. sz. gótikus palota tudományos vizsgálata és rekonstrukciós helyreállítása 373-402

ablaknyílás viszont az északi — „superterrán gótikus" — ablakkapcsolási séma (28. kép 2) sajátságainak egyidejű jelenlétére vallott a „káróablak"-oknak az ablakívek közé szorosan beépített megoldásával egyetemben. Mivel az előbbi módszerrel készült emlékek spanyol és olasz nyelvterületen,

27 az utóbbival készültek pedig Csehország területén

28 fordulnak elő, joggal hihetjük, hogy kapcsolt ablakunk mestere világlátott helyi építész volt, aki mindkettőt ismerte. Alkotásában nagyszerűen jut kifej ezesre a budavari gótika sokfajta külföldi befolyást szerves egésszé asszimiláló szerepe, amely a jelen példánál a két döntően elkülönülő formaáramlat szintézisét eredményezte (28. kép 3). 30. kép. Példa a mediterrán-gótikus ablakkapcsolásra : Palermo, Palazzo Chiaramonte, a nagy szalon külső ablaka Nagy kár, hogy az ötszörös átépítés folytán ez a talán Európában is speciális helyzetű motívum csaknem teljesen elpusztult ; pedig nem kétséges, hogy a budavári gótika külföldi származásterületeinek felkutatásánál, a jövőben még igen jelentős szerepe lesz (a stílusfejlődés hanyatló periódusának egyik tisztázatlan problémájára, a posztgótikára vonatkozóan). Első ízben még 1541 előtt alakították át a kapcsolt nyílást, mégpedig az alsó, középső széles ablakát egy utcafeletti áthidalásra vezető ajtóvá (33. kép 5) a fennmaradt, padlószintig lefutó téglarézsűfalak tanúsága szerint.

29 A középső ablak világítófelületének elvesztése folytán e hiány pótlására a két szélső ablak záradékát véséssel felmagasították és szegmentívessé alakították (33. kép 5) ; a káróablakok sértetlenül maradtak. Minthogy az ajtó rózsűfalai a homlokzati síkig nyúltak ki (20, 32. kép), bizonyos, hogy itt csatlakoztak a valószínűleg teljesen borított fahíd oldalfalaihoz, amelyet alul, feltehetően fa feszítőmű hordott. Ennek gerendái, vagy a tégla 391