Budapest Régiségei 19. (1959)

JELENTÉSEK - Czagány István: A budavári Úri utca 31. sz. gótikus palota tudományos vizsgálata és rekonstrukciós helyreállítása 373-402

31. kép. A barokk-kori homlokzatfestés 32. kép. A kapcsolt nagyablak középső nyílása a maradványa a második emeleten teljes kibontás után az első átépítésből fönnmaradt rézsûfalakkal és a második átépítésből fennmaradt könyöklőkővel átboltozású válla feszült bele abba a fészekbe, amelyet az áthidalás elpusztulta után, a korabarokk időkben falaztak be (9. kép) az ajtó küszöbszintje alatt a földszinti falrószen. Másodszor 1541 ós 1686 között a törökök alakították át a kapcsolt-ablakot. Az alsó nyílássor közepén az ajtót ismét ablakká alakították vissza ; rézsűfalai között a parapetjót tömören felfalazták és meredek rózsűs könyöklőkövet (20, 32—33. kép) helyeztek el rajta. Ez a könyöklőkő igen fontos dokumentum, mert hosszúsága a két rézsűfal közét tölti ki, ezáltal az ajtó korábbi létét bizonyítja, mert annak nyílásába állították bele.

30 A két szélső ablakot a középtengely felé eső oldalukon kiszélesítették és az egész szegmentíves záradékú, külső keretet befalazták. Ezáltal a három ablaknyílás homloksíkja kikerült a külső, épülethomlokzati síkra, a káróablakokat pedig teljesen elfalazták (33. kép 6). A harmadik átépítés már 1686 után történt, amikor az alsó sor három ablaka közül a középsőt megszüntették, a két szélső, török nyílás elé pedig valószínűleg barokk kőkeretet helyeztek (33. kép 7). A negyedik alakítás 1862 után, a barokk stílusú keretezés eltűnését és a két ablak arányainak, valamint gipsz- és vakolatdíszítésének romantikus stílusban történt megváltoztatását eredményezte. Az ötödik átépítés — 1920 körül — már csak ezt az állapotot variálta tovább, amennyiben az északi, szélső ablakból erkólyajtót csinált (33. kép 8—9). A különleges értékű kapcsolt ablak behatóbb vizsgálata céljából tett kitérő után térjünk vissza az építéstörténet vörös fonalához. Az 1440/50 és 1766 közötti több, mint három évszázad építéstörténetéhez még csak annyit, hogy ez idő alatt legalább ötször festették át az épület homlokzatát. Először 1440—1450 körül, amikor a más budavári épületek homlokzatáról jól ismert barnás sötétszürkés carmin színű habarccsal bevakolták. Ezen fehér, „al secco" kvádercsíkozás hálója borította a homlokzatot (9—10. kép), a kapu- és ablakkeretkövek pompeji vörösre voltak festve. Másodszor 1500 körül, amikor fehér alapra pompeji vörös festékcsíkokkal festették fel ugyanazt 392