Budapest Régiségei 19. (1959)
ANYAGKÖZLÉSEK - Szentléleky Tihamér: Aquincumi mécskészítő műhelyek 167-203
mabb terra sigillata utánzat, lepényminta és mécs gyártására áttért volna. Kuzsinszky Bálint ezek között a mécsek között említi az 54.581. lt. sz. FABI jelzésű mécset. Ez a mécses kétségtelenül nem mutat kapcsolatot a hat kis kemence mécsesanyagával, ellenben pontosan beiktatható a Dunából előkerült anyag és a macellum alatt talált mécsesek fejlődési sorába. A nagyszámú mécsnél még jelentősebb az, hogy igen sok negatív forma került elő. így tovább lehet követni azt a fejlődési utat, amely a biztosan helyi készítményeken keresztül vezet a II. század első éveitől egészen a III. század végóig. Az I. D. XVII. típusú firmamécsek nagy számban fordulnak elő, de mellettük még több jelentős típuscsoportot is meg lehet különböztetni. A firmamécseknek nagy számban való megjelenése a gázgyári fazekastelep anyagában lehetővé teszi a firmamécsek aquincumi használatának szűkebb időhatárok közé történő datálását. Ugyanis oly firmamécsek, amelyeknek jelzései jól olvashatók lennének, az időrendben következő műhely — a macellum alatti telep — anyagában már csak ritkán jelennek meg. A gázgyári műhelyek tevékenységéről képet ad az áttekinthető táblázat. A gázgyári fazekastelepen talált mécsesek ós mécsesnegatívok feliratai igen fontosak, mert így nyomon követhető a mécseskészítő mesterek tevékenysége. A Dunából előkerült anyagból már ismeretesek a VICT, FABI és SIMIL jelzésű mécsek. Mindhárom név a tükörírásból, a domborodó betűs írásból, valamint a helyi jellegű formából következtetve arra mutat, hogy a mécseskészítők helyi mesterek lehettek. A Dunából előkerült anyag FABI mécseinek folytatása fellelhető a Gázgyár kis kemencéi között is (M 14. sz. ; 4 kép 6). 58 Ez a példány teljesen hasonló a Dunából előkerült 32.403. lt. sz. mécshez (3. kép 8). Még kicsiny fülén is egészen hasonló, ágszerű rovátkák vannak. 59 A FABI jelzésű készítményeknek még volutás orra emlékeztető szögletes orrlezáródásuk volt. E típust kapcsolatba lehetett hozni a nyugat-pannóniai fejlődéssel. A Gázgyár kis kemencéinek anyagában a háromógős mécseket öt- és hétógősek váltják fel. Az új mécseknek falvastagsága ós agyaga is különbözik az átlag mécsekétől. Az orrokat most már lekerekítik, a fogó nagyobb alakú levélfül és az oldalt kiinduló két volutacsökevóny is jól látható. A volutacsökevónyekből adódó háromszögű kis teret pontokból szerkesztett rózsákkal töltötték ki. Több ilyen mécs maradt ránk így az M 1. (4. kép 5), M 15. (4. kép 3, 8), valamint a hótlángú Gd 64. sz. A bélyeg továbbra is a gondosan kidolgozott FABI, illetőleg FAB jelzés. A finomabb változatnál gyöngysor veszi körül az égőket ós a discust. A discus díszítéséhez hozzátartozik egy astragalos karika, valamint egy pontsor. Első nyomait a FAB bélyegnek Nagy Lajos ásatási jelentése szerint a Kiscelli utca 77—79. sz. alatti fazekasműhelyben találták meg. 60 A jellegzetes FABI bélyeget viseli a már említett gázgyári dunai anyagnak két I. D. III. típusú, szögletes orrú mécse. Teljes bizonyosságot nyújt arra, hogy a FABI bélyeget használó mester valóban Aquincumban dolgozott, a gázgyári kis kemencék anyaga egyik VIII. típusú mécsesének negatív formája (5. kép 1 ; 8. kép 6). A forma hátlapján, amely törött, a következő felirat olvasható : „BI FECIT FOR". A betűtípusok ugyanolyanok, mint a fenókbélyeg betűtípusai. Kuzsinszky Bálint (Fa)bi fecit formám szövegre egészítette ki a negatív forma fedőlapjába bevájt feliratot. 61 A felirat alatt ugyancsak bevájva egy galamb rajza tűnik elő. A FAB jelzéssel nemcsak a mécseseket különböztették meg, hanem a mester fazekas tevékenységet is végzett, mert az egyik ugyan csak galambot ábrázoló negatív formának hátlapján FABI jelzés áll. 62 A FAB bélyeget viselő egyik már említett igen finom kidolgozású mécs (M 1. sz. ; 4. kép 5) negatív fedőlap mintája is előkerült (Mm 79. sz. ; 5. kép 4). Az M 1. sz. mécses égőinek helye átfúratlan, így feltehető, hogy további pozitív formának használhatták. 63 A FAB készítmények hamar kedveltté válhattak, mert VICT jelzésű mester mellett ő az a mécseskészítő, akinek nevét — a jellegzetes domború relief betűkkel —• mint firmajelzóst használják és megtartják több mint egy évszázadon keresztül. Firmajelzése közismert lehetett nemcsak Aquincumban, hanem Pannónia déli területein is. Az eszéki múzeum őriz egy I. D. VIII. típusú mécset, amelynek fenékbólyege FAB. 64 Elesik az a lehetőség, hogy maga FABIUS a mécseket Eszéken készítette volna, és hogy innen került volna Aquincumba, mert a VIII. típus a III. és az V. típusból — az anyagból levezethetően — Aquincumban alakult ki. Az eszéki példány még a VIII. típusnak is csak egy későbbi változata, amely az aquincumi készítményekkel összehasonlítva 12* 179