Budapest Régiségei 18. (1958)

TANULMÁNYOK - Szilágyi János: Az aquincumi helytartói palota 53-77

Ennek a helyiségnek kikutatását sajnálatosan megakadályozza, miként az Ê felé szomszédos helyiségsor feltárását is, az ideépített modern gyári vízcső-pár, amely É—D irányba vonul el. Ezen, mozaikos helyiség hypocaustumát É-i oldaláról fűtötték. A fűtőtér fenék terrazzo rétege (1) alatt 84 cm magas földfeltöltés jelentkezett. A felemelés alsó részében 6—7 cm vastag habarcspadló (8) a legkorábbi (palotai) építkezés nívóját jelzi. Még lejjebb (a 89. sz. helyiség DNy-i sarkának terében) a palotakorszakot megelőző építkezésnek lesimított tetejű falazatai mutatkoztak, amelyek itt (belső terükben) 1,84x1,1 m méretű négyszöget képeznek (9. kép). A (1. képen) 88. sz., szomszédos fürdőmedence félelliptikus idomot mutat. K-i oldalfala feltűnően széles (117 cm), É-i és D-i falait pedig a szomszédos helyiségek falai támasztották. A vízmagasságra való következtetésre itt alig van támpont, mert csak a medencefenék alatti fűtőtér padozatát és egy-két suspensura-pillérjét találtuk meg, a felsőbb részeket már előttünk kiszedték. Fűtőterének padozatát ugyanarra a (101,78 m A. f.) szintre terítették, mint a 83. sz. kerek medence hypocaustumának fenékterrazzóját és a 89. sz. helyiség terében a korábbi habarcsburkolatot. A féltojásdad alakú medence fűtése a szabad udvar felől történt, minimálisan 90 cm széles fűtőnyíláson át. A praefurnium-fofyosó itt 317 cm hosszú volt. Ezzel szemben a 83. sz. kerek medencénél a fűtőnyíláshoz vezető folyosó, amelyet épebb állapotban találtunk, belső terében csak 55,5 cm széles, 252 cm hosszú és 124 cm magas volt. Különben a fedett folyosóban több méteren át csak lehajtott fejjel és kényelmetlen meghajlásban hordhatták be a rabszolgák a fűtőanyagot, az alacsony fedél miatt. Egyelőre a feltárás menetében fehér foltot jelent a (1. képen) 91. sz. (alighanem keskeny téglalap alakú) helyiség is. Megmaradt faldarabjai szerkezetben eltérnek egymástól, különösen az É-i oldalfala mutat eltérő struktúrát a K-i és D-i faléhoz képest. Még az oldalfalak szélességei és válluk alatti mélységeik is különböznek. Az É-i fal felső része simán elválik a 63. sz. terem Ny-i fala oldalsíkjától. A tárgyalt helyiség Ny-i falától ÉNy felé (belüregében 22 cm széles) csatorna indul ki. Mégis, aligha lehetett víztartó medence ez a kis helyiség, mert küszöbének felszíne (102,58 m A. f.) túl alacsonyan fekszik. Határozottabban állapítható meg a szomszédos (az 1. képen a 92. és 73. sz.) helyiség rendeltetése, amelyet Ny-i végén lapos körívű fal zárt le. Ezen az íves falon át szintén (belüregében 40 cm széles) csatornát vezettek ki, Ny-i irányba. Ennek tehát nagyobb volt vízelvezető képessége. Mellette is fennmaradt ólomcso (112 cm hosszúságban), miként pl. az 57. és 83. sz. vízmedencéknél. Fenék terrazzo burkolata mintegy a 102,51 — 102,19 m A. f.-i szinten terül el, felette az alsó lépcső felszíne 103,66 m A. f.-i szintmagasságban fekszik. A fenék terrazzo réteg kb. 40 cm magas. Alatta még feltöltés kevert földdel. Eszerint víztartó medencéül szolgált a 92. (73.) sz. helyiség is, amelyben kb, 110 cm magas lehetett a víz magassága. Hypöcaustummal nem fűthették. Két lépcsőn át a 63. sz. (mozaikos) teremből volt megközelíthető, valamint valószínűleg a 91. sz. keskeny térségből. Feltűnő, hogy a teremből nyíló kapuját egy későbbi időben 257 cm-esről 161 cm szélesre szűkítették. Bizonytalanabb a (az 1. képen a 90. sz.) legnyugatibb toldalék-helyiség rendeltetése. Belső tere csak 2,55 m széles, DK-i sarkában égetéses munkapadféle maradt fenn, amely a téglaégett agyagpadló felett mintegy 40 cm magas lehetett. A palota ÉNy-i sarkánál legkésőbb építhették ezt a kis munkacellát, legalábbis munkaütem tekintetében. A 83. sz. kerek és a 88. sz. félelliptikus medencék közötti sarokban három kemence épült egymás mellé. A kemencesort (84. sz.) szabálytalan négyszögben kőfalak övezik. A kemencék belüregei eltérőek ; 197, 228, ül. 238 cm hosszúak, magasságuk 80, 114 és 130 cm, míg szélességük nagyjában egyforma (72—75 cm). A kemencesor előtti munkahely csak 1,4x4,5 m méretű (85. sz.). Ennek a munkahelyiségnek (sütőüzem?) oldalfalai feltűntek különböző vastagságaikkal (K-i 63, Ny-i 80, ÉK-i 105 cm), és simán elválnak a 83. és 88. sz. helyiségek falaitól. Eszerint talán nem egy időben épültek. A kemencék padozatainak felületei a 101,84—101,91 m A. f.-i szinten feküsznek, a legkorábbi, legalsó sóderes talajburkolat felszíne a kapunál a 101,85 m A. f.-i síkon terül el, csak egy felemelt padozat teteje fekszik a 102,10 m A. f.-i szintmagasságban. Tehát úgy látszik, már i. sz. 120 körül megépítették ezt a sütőüzemet, mindjárt a fürdő déli traktusának (első) felépítése után. s