Budapest Régiségei 18. (1958)

TANULMÁNYOK - Holl Imre: Középkori kályhacsempék Magyarországon : 1., Az udvari központok műhelyei és hatásuk a vidéki fazekasságra, XIV. század-XV. század közepe 211-300

92. kép. Oroszlán kölykei vei. Budai várpalota A LOVAGALAKOS KÁLYHA ELTERJEDÉSE ÉS HATÁSA A VIDÉKI FAZEKASSÁGRA A továbbiakban először a lovagalakos kályha egyes példányainak hazai elterjedését tekintjük át. A budai kályhával teljesen megegyező, azonos formákból kinyomott csempék töredékei kerültek elő a nyéki királyi vadászkastélyból

24 és a visegrádi királyi palotából.

25 Az egyébként mindkét helyen bőséges XV. századi kerámialeletekhez képest azonban a töredékek száma olyan csekély, hogy e helyeken csak egy-egy kályha felállításával számolhatunk. Ezeket — véleményünk szerint — a budai kályhákkal egy időben állították fel. A lovagkályha megjelenése e két helyen ismét azt bizonyítja, hogy Nyék és Visegrád mint állandó királyi nyaralóhelyek, e korszakban is használatban állanak, építkezési és berendezési munkálataik most is a budai palotával párhuzamosan folynak. A lovagkályha töredékeit megtaláljuk az esztergomi palotában

26 és Pécsett is.

27 Mindkét hely vezető egyházi hatalmassága szoros politikai kapcsolatban állott V. Lászlóval. Széchi Dénes esztergomi érsek (1440—65) támogatta elsősorban a csecsemő V. László megkoronázását és trónra juttatásátl. Ulászlóval szemben, a Ciliéi—Garai-csoporttal, s az ország törvényei ellenére az érsek végezte el az első koronázást is. A pécsi püspöki székben pedig 1456 és 1459 között Miklós ül, V. László titkos kancellárja. A két főpap valószínűleg királyi ajándékként kapta a lovagkályhát palotája díszítésére. 268