Budapest Régiségei 18. (1958)

TANULMÁNYOK - Holl Imre: Középkori kályhacsempék Magyarországon : 1., Az udvari központok műhelyei és hatásuk a vidéki fazekasságra, XIV. század-XV. század közepe 211-300

Meglepő — és levéltári adatok előkerülése nélkül alig megoldható — kérdést vetnek fel azok a csempék, amelyeket a középkori Baracs községből ismerünk. Az 1, 3. és 7. típus csempéivel azonos töredékek 28 a község egyetlen úri házából kerültek elő. Sajnos tulajdonosának nevét és így kapcsolatait a királyi udvarhoz nem ismerjük. Bizonyos, hogy az udvarhoz közelálló körökből kerültek ki a ház gazdái, akiknek többször is alkalmuk nyílott a budai palota számára dolgozó műhelyből kályhákat hozatni, hisz a ház leletanyagában a Zsigmond-korszak két csem­péjének töredéke is előkerült. 29 A királyi és főúri palotákban felállított díszkályhák nem maradtak hatás nélkül más faze­kasmesterek működésére sem. A közvetlen hatás elsősorban a másolatok készítésében mutatkozott. Az első darabok, amelyekről bizonyítható, hogy a kályha kész csempéinek lenyomata alapján készültek, a budai palotából kerültek elő : a 4. típus mér­műves csempéjének másolatai elmosódottabb rajzú­ak. Miután Budán eddig csak egy típus másolata fordult elő, nem valószínű, hogy ezek már egy új kályha készítésekor jöttek létre, hanem talán az eredeti kályha megrongálódott csempéinek kicseré­lésekor készültek. A másolatok anyagvizsgálata ki­mutatta, hogy készítésükkor az eredetivel majd­nem teljesen azonos agyagot használtak, hasonló hőfokon égették ki őket és csak a felhasznált zöld máz összetétele másfajta, ami a másolatokon kéke­sebb elszíneződésű árnyalatot adott. 30 Az egyezések alapján feltételezhetjük, hogy a másolatokat még a XV. században készítették, majdnem azonos techni­kai eljárássál. Messzemenő következtetéseket vonhatunk le a máshelyütt előkerült másolatokból. Először a vajda­hunyadi várban előkerült lovagcsempét kell meg­említenünk. 31 A vajdahunyadi építkezésekhez szer­ződtetett mesterek és legények sorában ott lehetett egy Budát megjárt fazekas is, aki az eredeti dara­bokról magának formákat készítve vállalkozott hasonló kályha felállítására. Csempéi már elmosó­dottabbak, és az áttört részek kivágását sem végezte el. A másolatok készítését lehetővé tette, hogy az eredeti műhelyből kikerült kályhák az országban több helyen is állottak, így a pécsi püspöki palota eredeti kályhája tette lehetővé, hogy a helyi mesterek ilyen célra felhasználják. Valószínűleg a pécsi vár területén kerültek elő azok a részben mázat, lan, részben sötétzöld mázas csempék, 32 amelyeknek mestere a lovagcsempe, a nagy mér­műves csempe és az oromcsempe alapján újabb negatívokat készített. Ez esetben sem sike­rült éles lenyomatokat kapni, s az egyes elhibázott részleteket (pl. sisak) a fazekas át is dolgozta, máshol újabb részletekkel egészítette ki (pl. a csillag a lovag háta mögött). Az újabb csempék készítésének két égetése (a negatív és a csempe kiégetése) az eredeti méreteket kb. 20 %-kal csök­kentette (96. kép) 1—2. E második pécsi kályha megrendelőjét is ismerjük. A kályha alsó részéhez a fazekas ugyanis másfajta csempéket készített : ezeknek gazdag tagolású keretében egy-egy 93. kép. Fiáiétöredék a lovagkályha műhe­lyéből. Budai várpalota * 269

Next

/
Oldalképek
Tartalom