Budapest Régiségei 18. (1958)

TANULMÁNYOK - Holl Imre: Középkori kályhacsempék Magyarországon : 1., Az udvari központok műhelyei és hatásuk a vidéki fazekasságra, XIV. század-XV. század közepe 211-300

Meglepő — és levéltári adatok előkerülése nélkül alig megoldható — kérdést vetnek fel azok a csempék, amelyeket a középkori Baracs községből ismerünk. Az 1, 3. és 7. típus csempéivel azonos töredékek

28 a község egyetlen úri házából kerültek elő. Sajnos tulajdonosának nevét és így kapcsolatait a királyi udvarhoz nem ismerjük. Bizonyos, hogy az udvarhoz közelálló körökből kerültek ki a ház gazdái, akiknek többször is alkalmuk nyílott a budai palota számára dolgozó műhelyből kályhákat hozatni, hisz a ház leletanyagában a Zsigmond-korszak két csempéjének töredéke is előkerült.

29 A királyi és főúri palotákban felállított díszkályhák nem maradtak hatás nélkül más fazekasmesterek működésére sem. A közvetlen hatás elsősorban a másolatok készítésében mutatkozott. Az első darabok, amelyekről bizonyítható, hogy a kályha kész csempéinek lenyomata alapján készültek, a budai palotából kerültek elő : a 4. típus mérműves csempéjének másolatai elmosódottabb rajzúak. Miután Budán eddig csak egy típus másolata fordult elő, nem valószínű, hogy ezek már egy új kályha készítésekor jöttek létre, hanem talán az eredeti kályha megrongálódott csempéinek kicserélésekor készültek. A másolatok anyagvizsgálata kimutatta, hogy készítésükkor az eredetivel majdnem teljesen azonos agyagot használtak, hasonló hőfokon égették ki őket és csak a felhasznált zöld máz összetétele másfajta, ami a másolatokon kékesebb elszíneződésű árnyalatot adott.

30 Az egyezések alapján feltételezhetjük, hogy a másolatokat még a XV. században készítették, majdnem azonos technikai eljárássál. Messzemenő következtetéseket vonhatunk le a máshelyütt előkerült másolatokból. Először a vajdahunyadi várban előkerült lovagcsempét kell megemlítenünk.

31 A vajdahunyadi építkezésekhez szerződtetett mesterek és legények sorában ott lehetett egy Budát megjárt fazekas is, aki az eredeti darabokról magának formákat készítve vállalkozott hasonló kályha felállítására. Csempéi már elmosódottabbak, és az áttört részek kivágását sem végezte el. A másolatok készítését lehetővé tette, hogy az eredeti műhelyből kikerült kályhák az országban több helyen is állottak, így a pécsi püspöki palota eredeti kályhája tette lehetővé, hogy a helyi mesterek ilyen célra felhasználják. Valószínűleg a pécsi vár területén kerültek elő azok a részben mázat, lan, részben sötétzöld mázas csempék,

32 amelyeknek mestere a lovagcsempe, a nagy mérműves csempe és az oromcsempe alapján újabb negatívokat készített. Ez esetben sem sikerült éles lenyomatokat kapni, s az egyes elhibázott részleteket (pl. sisak) a fazekas át is dolgozta, máshol újabb részletekkel egészítette ki (pl. a csillag a lovag háta mögött). Az újabb csempék készítésének két égetése (a negatív és a csempe kiégetése) az eredeti méreteket kb. 20 %-kal csökkentette (96. kép) 1—2. E második pécsi kályha megrendelőjét is ismerjük. A kályha alsó részéhez a fazekas ugyanis másfajta csempéket készített : ezeknek gazdag tagolású keretében egy-egy 93. kép. Fiáiétöredék a lovagkályha műhelyéből. Budai várpalota * 269