Budapest Régiségei 18. (1958)

JELENTÉSEK - Gerő Győző: A törökkori Király fürdő : Kakas kapu fürdője 587-599

GERO GYÖZÖ A TÖRÖKKORI KIRÁLY FÜRDŐ KAKAS KAPU FÜRDŐJE A mai Fő utca és Ganz utca találkozásánál egy elhanyagolt külsejű sátortetővel fedett épület vonja magára a járókelők figyelmét. Szerény külsejével ellentétben áll homlokzatának felirata : Király fürdő (1. kép). A fürdő történetére vonatkozóan kisszámú forrásanyag áll rendelkezésünkre. Bár a források között legnagyobb számban képes ábrázolások vannak, ezeknek tudományos értéke — kevés kivételtől eltekintve — nem nagy. Sokkal jelentősebbek a térképek, amelyek az épület helyét topográf iailag határozzák meg. Az írott források a fürdő törökkori állapotára vonatkozó felvilágosításokkal szolgálnak. A fürdőépületek az iszlám építészetének sajátos fajtáját képezik. Ezek*»z «pületefcTészrfoen vallási, részben a társadalmi élet célját szolgálják és az úgynevezett jóié* i intézmények (hajrát) közé tartoznak. A fürdők alaprajzi elrendezése és belső díszítése az iszlám építészeti tájegységei szerint változik, a kivitelezés nagyszerűsége vagy egyszerű volta az építtető helyzetétől függ. A magyarországi fürdők az oszmán—török építészet körébe tartoznak és a legegyszerűbb alaptípust képviselik. Alaprajzi elrendezésük rendszerint : centrális kupola köré csatlakozó két, négy, vagy több, kisebb kupolával fedett helyiség. Ezek a helyiségek vagy pihenőkamrák, vagy fürdőhelyiségek. A belső tér kiképzésében egyszerű formákat és kevés díszítő elemet alkalmaznak. Budán elterjedt formáját Fischer von Erlachnak a Császár fürdőről készült metszete őrizte meg a legjobban. A Király fürdő feltárásánál előkerült török részletek is ezt bizonyítják. A fürdő épületének területén megtaláljuk már a római kor emlékeit. Itt vezetett át észak— déli irányban a római limes út, amely Aquincumot összekötötte a Duna menti római településekkel.

1 A nagy kupola javításakor egy korábbi javítás alkalmával beépített római sírkő-töredék került elő, a földmunkáknál felszínre hozott oszlopláb-maradványok egy közelben levő római településről származhatnak. A környékbeli nagyobb középkori épületekből származhatott az a két gótikus profilú nyíláskeret-töredék, amely a korábban elpusztult épületrész törmelékéből került elő. A nagy kupola dobjának nyugati oldalfalában másodlagosan befalazva állatviadalt ábrázoló finom megmunkálású románkori reliefet találtunk. A fürdőt ellenőrizhetetlen hagyományok alapján Szokollu Musztafa pasa építette a benne elhelyezett újabbkori tábla szerint 1556-ban.

2 Ez az évszám azonban téves, mert Szokollu Musztafa csak 1566-tól kezdve budai pasa.

3 A fürdő török forrásokban több néven is előfordul (Horoz kapu ilidzse, Kaplu ilidzse), mégis szerencsés helyzetben vagyunk, mert az egyes nevek vagy térképen vannak rögzítve, vagy pedig egy oly fontos erődítés közelségére utalnak, mint a Kakas bástya, török nevén Horoz kuleszi. Az épület eddig ismert legkorábbi ábrázolása azon az 1600-as évekből származó vízfestményen maradt fenn, amely egy császári követ fogadását ábrázolja Budán (2. kép).

4 A kép jobb sarkán a mai Rózsadombtól kissé délre a Kakas kaput és bástyát láthatjuk. A kapu a mai Fő utca irányában szakítja meg a városfalat. A kaputól nyugatra a városfalon belül találjuk a fürdő épületének jellegzetes ábrázolását. A festő figyelmét nem kerülték el a török fürdők kupoláinak bevilágító nyílásai sem. A kupolán jelzett sötét kis pontok ezeket igyekeznek érzékeltetni. Hasonló módon ábrázolja a mai Rudas fürdő akkori épületét is. A képen a Király fürdő kupolás részéhez déli 587