Budapest Régiségei 18. (1958)

JELENTÉSEK - Gerő Győző: A törökkori Király fürdő : Kakas kapu fürdője 587-599

l. kép. A Király fürdő törökkori részének sátortetővel fedett kupolája a restaurálás előtt irányban emeletesnek látszó nyeregtetős épület csatlakozik, a fürdő további folytatása. Ez a törökkor utáni időkben nagy mérvű átépítésen ment keresztül. Az eddigi kutatások e szárnyban is feltártak török részleteket. Az, hogy a képen ábrázolt fürdőépület valóban a mai Király fürdőt, illetőleg a törökkori Horoz kapu vagy Kaplu ilidzsét ábrázolja — a továbbiakban ismertetett források alapján kétségtelen bizonyítást nyer. A XVI. század második felében itt járt számos nyugati utazó és követ leírásaiban említett fürdők közül egy sem azonosítható a tárgyalt objektummal. A XVII. század első feléből ugyancsak hallgatnak az írott emlékek, s ábrázolásokat sem ismerünk. Evlia Cselebi világutazó az első, akinek útleírásaiból bővebb értesülést nyerünk a mai Király fürdőre vonatkozóan :

5 ,,A Horoz kapu ilidzséje.

6 A kapun belül van, kicsi és hasznos fürdő. Nyolc boltív fölé van építve, keramittal fedett rózsaszínű kupolája van. Egészen a középen levő medencéjének négy oldalán oroszlánszájakból éjjel-nappal tiszta, meleg víz folyik, azonban nagyon meleg, úgyhogy az ember abba be nem mehet. Ha a budaiak közül valaki meghal, rokonai e fürdőből hordókban vizet vitetnek s a Szent Mihály lovát leöntik. A vakfból

7 erre a szolgálatra emberek vannak rendelve, akik többnyire ebből a Véli bég fürdőjéből

8 viszik a vizet, a fürdőterem fölé nagy betűkkel ez a tárik van írva : 2. kép. A Kakas kapu fürdőjének képe egy 1600 tájáról való vízfestmónyen