Budapest Régiségei 18. (1958)
ANYAGKÖZLÉSEK - Kubinyi András: Rabok feliratai a budai Csonkatoronyban 519-525
JEGYZETEK 1 Gerevich L., Castrum Budense. Arch. Ért. (1952) 155. — Uő., A budai vár feltárt maradványainak leírása : Budapest műemlékei. I. rósz. Magyarország műemléki topográfiája IV. köt. Bp. 1955, 248, 250-251. 2 Gerevich L., A budai várpalota története 1541-ig. Budapest műemlékei. I. rész. Magyarország műemléki topográfiája IV. köt. Bp. 1955, 282. — Fekete L., Budapest a törökkorban. Bp. 1944, 89, 160-161. 3 Gerevich utóbb i. m. — F. Mihály I.—Lócsy E. — H oil I. A középkori Buda és Pest. Múzeumi Füzetek (1955) 70. 4 Ma a Vármúzeum hatodik termében van kiállítva egy, szintén a Csonkatoronyból előkerült láb bilinccsel együtt. 5 Magyarul : 1541. Te, aki ezt az írást látod, tudd meg, hogy Visegrád bevételéért három kapitány bűnhődött itt. 6 P. Bévay, De sacra corona regni Hungáriáé commentarius (Schwandtner, Scriptores. .. II. köt. 461). — Kárffy ö., Esztergom 1532-iki ostromához. Hadtörténeti Közlemények (1912) 94. Athinai Simon levele Nádasdy • Tamáshoz, 1532. május 3. (Orsz. Lt. Kamarai lt., Nádasdy-lt. Missiles), Babay Péter levele Maylád Istvánhoz, 1532. július 22. (Uo.) 7 Veress E., Izabella királyné. 1519 — 1559. Bp. 1901, 59, 63. 8 Horváth M., Utyeszenich Prater György (Martinuzzi bíbornok) élete. Pest 1872, 115. kk., 127. 9 Fels két jelentése Ferdinánd királyhoz az ostrom alatt (1540. október 10) és az ostrom után (1540. október 18) : K. Oberleitner, Österreichs Finanzen und Kriegswesen unter Ferdinand I. Archiv für Kunde österreichischer Geschichts-Quellen. XXII. köt. Wien 1860, 158-159, 160-161. Az egykorú Mázza Antal is megemlékezik az ostromról : Nyáry A., Buda 1541. évi bevételéről. Magyar Történelmi Tár XX (1875) 214. - N. Istvánffy, Regni Hungarici História. Coloniae Agrippinae 1685, 150. — P. Bévay, De monarchia et corona regni Hungarie.. . (Schwandtner, Scriptores. n. köt. 726. — Iványi B., Buda és Pest sorsdöntő évei. Tanulmányok Budapest múltjából. IX. köt. Bp. 1941, 57-58. - Veress i. m. 102. Horváth Mihály szerint (i. m. 136) Bálint deák néhányad magával a fellegvárba menekült, ez azonban a fentebb idézett adatok alapján téves. 10 Fels aznapi jelentése a királyhoz : Oberleitner i..m. 172 — 173, és Nádasdy Tamáshoz: G. Pray, Epistolae procerum regni Hungáriáé. Pars II. Posonii 1806, 91-92. és Kárffy Ö., Adatok Buda történetéhez. Hadtörténeti Közlemények (1910) 311-312. - L. még : Mázza Antal idézett jelentését : MTT XX. köt. 217; Istvánffy i. m. 151; Veress i. m. 116 — 117. 11 Veress i. m. 102-103. 12 A Csonkatorony a magyar királyok idejében a hadi és politikai foglyok börtöne volt, egyéb rabokat a budai városháza börtönében őriztek, de ezek felett is a várnagy gyakorolta a felügyeletet. Orsz. Lt. Dl. 24005. 13 Verancsics Antal, Összes művei. I. köt. Pest 1857, 221. 14 Auer János Ferdinánd pozsonyi nemes polgárnak héttoronyi fogságában írt naplója. 1664. Közzéteszi Dr. Lukinich Imre, Magyarország törökkori történetének forrásai. Bp. 1923, 119 — 151. 15 A pecsétet közölte : Nagy I., A budai Csonkatorony pecsété. Századok (1868) 661. 16 Pl. 1660. szeptember 29-én írják Batthyány Kristófnak a „Chonka Toroniban nyomorgó. . . Rabok" a következőket : ,,az elmúlt napokban Buday Kajmekan eö Nagha maghahoz hiuatta uolt, az szegheny Chonka Toroniban nyomorgó Keresztien Raboknak ghazdayat egy néhányad mághaual, Tömlecz tartoual egyetemben, ..." Orsz. Lt. Batthyány-cs. körmendi ltára. Missiles. 17 Auerék idejében a gazda István gazda volt, egy érsekújvári lovaskatona, aki már kilenc éve volt rabságban. Auer i. m. 123. 18 Takáts Sándor véleménye szerint a Csonkatoronyhoz a hódoltság korában számos épület, kert és udvar tartozott. Takáts 8., Rajzok a török világból. I. köt. Bp. 1915, 257. 19 1661-ben 235 fogoly volt a Csonkatoronyban. Fekete i. m. 20 A Batthyány-lt. fent idézett sorozatában száznál több levél maradt fenn, amelyet csonkatornyi rabok írtak a Batthyány-család különböző tagjaihoz. 21 Magyarul : ,, György pap. Benned reménykedtem Uram. Tetragramathon". 22 Kumorovitz L. Bernát szíves közlése. 23 Du Gange, Glossarium mediae et infimae latinitatis. Mort VIII. 1887, 90. 24 Nagy i. m. - Takáts i. m. 289. 25 Talán a visegrádi kapitányok egyike volt, mert a feliratot azok felirata alá vésték be. 86 Amennyiben a szöveg nem terjedt tovább, az értelme a következő : „Halld meg a szavakat, figyeld a titkokat, n.egsértik..." Az utolsó szó olvasása bizonytalan. 523 .
