Budapest Régiségei 18. (1958)

ANYAGKÖZLÉSEK - Bökönyi Sándor: A budai Várpalota ásatásának állatcsontanyaga, XIII-XVII. század 455-486

VADDISZNÓ — SUS SCROFA FERUS L. A vaddisznó mindössze néhány alsó agyarfoggal (dens caninus) van képviselve a lelőhelyen. Ezek nem túlságosan nagytermetű állatokból származnak. Az előkerült alsó agyarfogak keresztmetszete háromszög, amelynek leghosszabb oldala a caudalis, utána a craniomedialis, végül pedig a caudolateralis következik. Ez az agyarfog-keresztmetszet tipikus scrofa-jellemvonás,

94 s ennek alapján a budai vár középkori vaddisznóit a scrofaformakörbe sorolhatjuk. A Hankó által főleg nagyságrendi eltérések alapján felállított két magyarországi vaddisznóalfaj közül nyilvánvalóan a Sus scrofa hungaricushoz tartoznak.

95 Oloff a középkori vaddisznókat a maiaknál nagyobbaknak tartja, s nagyobb voltukat jobb táplálkozási viszonyaiknak tulajdonítja.

96 Ezt az itteni vaddisznóanyagon nem találjuk. V. István fent említett oklevelében a vaddisznó is szerepel a vadászatra engedélyezett állatok közt. , HERMELIN — MUSTELA ERMINEA L. A hermelin egy koponyával képviselt (9. kép), amely egy XIII. századi rétegből került elő (NU 33. gödör„ 2,50-3,30 m). A hermelin hazánkban manapság is előfordul. Első említése Anonymusnál történik, aki szerint Árpád egyebek közt 12 hermelinbőrt küldött Zalánnak ajándékba.

97 A modenai Hyppolitkódex szerint a hermelinbőr Magyarországon 40-es kötegekben került eladásra.

98 . A fenti koponya az egyetlen hiteles magyarországi szubfosszilis hermelinkoponya. Megtartási állapota egészen jó, mindössze néhány foga hiányzik. Nagy méretei alapján a Mustela erminea aestiva alfajhoz tartozó hímnek véljük. Eme alfaj hazája a Dél-Svédországtól az Alpokig és a Pireneusokig terjedő terület.

99 Méreteit — összehasonlítva az észak-európai (M. erminae erminea) , illetve a közép-európai alfaj (M. erminea aestiva) néhány egyedének méreteivel — az alábbiakban közöljük :

100 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Alaphossz 46,3 48,6 47,2 47,8 46,4 44,2 38,8 51,0 49,0 43,6 51,2 51,0 49,0 43,6 Legnagyobb szélesség 29,3 26,2 26,6 26,4 25,4 21,2 28,0 27,8 15,5 — 28,0 — Szélesség a C-knél 11,0 11,4 11,0 11,6 10,8 10,6 8,8 13,4 12,0 7,0 26,2 12,0 Szélesség a külső hallójáratok közt 25,0 — — — — — — — — — NYÚL — LEPUS SP. - • .

v A nyúlból egyetlen csont, egy mandibularészlet szerepel a budai vár anyagban. Kora : XIV. század. Sajnos, ebből az egyetlen csontdarabból nem lehet megállapítani, vajon házi- vagy vadállatról van-e szó. Igen kevés a valószínűsége annak, hogy házinyúlból származzék, a házinyúl ugyanis meglehetősen késői domesztikáció terméke. Németországba pl. csak a XII. században jutott el Franciaország felől.

101 Ennek alapján az itt talált nyulat nagy valószínűséggel mezei nyúlnak (Lepus europaeus Pali.) kell tartanunk. 469