Budapest Régiségei 18. (1958)

TANULMÁNYOK - Szűcs Jenő: A középkori építészet munkaszervezetének kérdéséhez 313-363

anyagok vásárlására Bécsben, mint Pozsonyban. Ez azonban nagyrészt azzal függhet Össze, hogy — korábbi feltevésünk alapján — az építőanyagvásárlás zöméről Pozsonyban külön számadást vezethettek, amely ma már nincs meg. Másrészt nagy a különbség a kisegítő iparosok munkáinak arányai közt, Bécsben szerepelnek asztalos-, lakatosmunkák is, amik Pozsonyban 1434-ben nem folytak. Az egyes tételeken belül is vannak bizonyos eltérések. Bécsben az egész munkaszervezethez, annak költségeihez mérten nagyobb szerepet játszottak a kőfaragómunkák, mint Pozsonyban. Bécsben a kőfaragóműhely béreire eső összeg az összkiadás 31%-a (igaz, hogy ebbe a napszámos munkákat is beleszámították, ezek azonban Bécsben nem képviseltek jelentős súlyt, tehát az arányt nem módosítják lényegesen), míg Pozsonyban az összkiadásnak csak 19%-a jutott kőfaragó munkákra. Egyébként azonban a két munkaszervezet struktúrája szinte azonosnak mondható — eltekintve a nagyságrendi különbségtől —, amit jellegzetesen illusztrál, hogy a műhely adminisztratív vezetésének, az építőszakmunkának és a fuvarozásnak lényegében ugyanaz az aránya mindkét építőszervezetben. Sajnos, a prágai műhely esetében nem tudjuk ezt a részletekbe menő összehasonlítást elvégezni, mert a dómépítkezés 1372 és 1378 közti kiadott számadásainak szövege nálunk nem hozzáférhető (!).

87 Ezért csak néhány vonatkozást állíthatunk párhuzamba az alábbiakban. Mindenekelőtt azonban ahhoz, hogy az összegeket egymáshoz mérhessük, ismerni kell a kétféle pénz átszámítási kulcsát, amit a színezüstsúlyok ismeretében kaphatunk meg. A pozsonyi építkezésnél is általános fizetési eszközként szereplő bécsi dénár színezüstsúlyának középértéke az építkezés évében, 1434-ben 0,25 g volt. Minthogy 180 dénárt számítottak egy aranyforintra, a magyar forintot 45 g ezüsttel tették egyenlővé.

88 Prágában a prágai vagy cseh garas (grossus, groschen) volt használatban, illetve a Schock (sexagena) nevű számítási pénz, amely mindig 60 garasból állt. A garas kisebb egysége a parvi, amelyből 12 ért egy garast. A prágai garasok ezüstsúlya eredetileg, a XIV. század elején 3,6 g volt, értéke azonban folyamatosan romlott a század folyamán. I. Károly uralkodása alatt (1355—1378), amelybe beleesik a dómépítkezés ismert szakasza is, 2,75 és 3,40 g közt mozgott, középsúlya tehát 3,075 g ezüst.

89 Az alábbiakban az egyszerűség kedvéért 3 grammal számolunk, ezek szerint a cseh garas és a bécsi dénár viszonya a két időpontot tekintve 1 : 12. Hogy ez az átszámítás lényegében helytálló, mutatja az alábbi összeállítás a legfőbb munkabérekre vonatkozóan : Prága : 1372—78 Pozsony : 1434 Napi munkabér Prága : 1372—78 Pozsony : 1434 Prágai garasban, ill. bécsi dénárban ezüstgrammban Mesterek Prága Pozsony 2—3 30 6—9 7,5 Legények Prága Pozsony li/

2-3 20 4,5—9 5 Műhelyinasok Prága Pozsony 8 parvi 10 2 2,5 Napszámosok Prága Pozsony 9—11 parvi 8—12 2,2—2,7 2—3 A prágai dómépítkezés összes kiadása 1372-től 1378-ig 5018 Schock volt,

90 ami 20 072 magyar aranyforintnak felel meg, egy évre átlagosan 3345 aranyforint összegű kiadás esik. Itt már lényegesen nagyobb arányú építkezéssel, s ennek megfelelően nagyobb munkaszervezettel állunk szemben, mint Bécsben, de a pozsonyi költségeknél még ez is mintegy 30%-kal kisebb! Hasonló az eredmény, ha néhány részadatot szembeállítunk egymással (a zárójelbe tett számok a pozsonyi adatok). A pallérok száma Prágában 1—2 (3), a műhelyinasoké 2 (4), ácslegényeké 2—6 (6—13), kovácslegényeké 2—3 (4), a napszámosoké általában 30—80, kivételesen több, mint 100 (általában 120—130). A kőfuvarozás teljes összege Prágában 1372 és 1378 közt 808 Schock, 47 garas, ami megfelel 3232 magyar aranyforint 168 dénárnak, évi átlagban tehát 538 335