Budapest Régiségei 18. (1958)
TANULMÁNYOK - Gábori Miklós: A Remete-barlang ásatásának eredményei : a magyar késői paleolitikum kérdései 9-52
orosz, ukrán lelőhelyek és a középeurópai telepek kapcsolata alapján. Ezeket az összefüggéseket elsősorban a csehszlovák, alsó-ausztriai és a jellegzetes Don vidéki, tehát földrajzilag egymástól távol fekvő területek viszonylatában és a fontosabb eszközformák stb. alapján vizsgálták, — nagyobb figyelmet kell fordítanunk azonban a Kárpát-medencéhez sokkal közelebb fekvő podóliai, Prut és Dnyeszter vidéki lelőhelyek nagy csoportjára, amely a kultúra elterjedése szempontjából még nagyon elhanyagolt. 42 Feltételezhető, hogy a keleti kultúra behatása közvetlenebbül erről a területről érkezhetett a Kárpát-medencébe, — továbbá a morva-vidék felé is. — A keleti behatás első hullámát a Kárpát-medencében egyelőre még alig tudjuk kimutatni, mégis felvethetjük azt a gondolatot, hogy a behatás először az EK—K-ről övező hegyvidéken, a folyó völgyekben, Szlovákia és esetleg Erdély területén történhetett meg. Itt korábban a magyar barlangi aurignaci lelőhelyekkel részben egykorú lelőhelyeket ismerünk, amelyek még nem gravettiek, de egyesek már ennek a kultúrának korai behatását mutatják. A kelet-szlovákiai aurignacienben Barca II. és a Hernád-völgyi települések még nem gravettiek, koruk a W. 1 — 2. interstadiális (annak vége), 43 csupán Barca I. kőiparának, településének egy része mutat fiatalabb jelleget (W. 2.). 44 A kasovi leletanyagban már késő-aurignaci vonások ismerhetők fel, Cejkov pedig már valószínűleg a gravettibe tartozik, amelyben azonban aurignaci elemek is vannak. 45 Az előttünk még alig ismert Kehnec leletanyaga rétegtanilag szintén az interstadiális és a W. 2. határára helyezhető. 46 Ezeken a helyeken esetleg az aurignacien lassú gravettivé válására lehetnének nyomaink, mégis inkább a W. 1—2. interstadiális és a W. 2. határán, a stadiális elején kapott behatásra gondolunk, — tehát korai helyzetükkel átmeneti kulturális jellegűek lehetnek. A keletszlovákiai aurignacien azonban iparával többnyire eltér mind a gravettitől, mind pedig a valódi középsőaurignacitól. Kedvező lenne feltételezni, hogy ez a kultúra a bükki aurignacitól területileg különállva, helyi csoportot alkotott az interstadiális második felében, miközben a bükki aurignaci a W. 2-t közvetlenül megelőző időben az újabb hatásoktól érintetlen maradt. A magyar aurignacien II. és nyíltszíni késó'aurignaci kultúránk között semmiféle genetikai kapcsolat nem lehetséges, s az előbbi teljesen eltérő jellegű a kelet-szlovákiai csoporttól is. A keleti aurignaci kultúra DK-i irányból bejutott Erdély területére, ahol néhány középső—késó'aurignaci lelőhely jelzi a nyomát. Legfontosabb közülük a magyarbodzai telep, 47 amelyet Roska M. és H. Breuil középsőaurignacinak, Hillebrand és Mottl pedig későaurignacinak tartott, 48 s kora a W. 2-re helyezhető. Breuil szerint a telepen a késó'aurignaci hatásai is 13. kép. Obszidián penge a barlang 10. rétegéből. Kb. hat és félszeres nagyítás 25
