Budapest Régiségei 18. (1958)

TANULMÁNYOK - Holl Imre: Középkori kályhacsempék Magyarországon : 1., Az udvari központok műhelyei és hatásuk a vidéki fazekasságra, XIV. század-XV. század közepe 211-300

10. kép. Vadászjelenetes kályhacsempe töredékei a budai várpalotából lehet. így adódik a felső test tizenkétszögű elrendezése (átmérője 84, illetve 73 cm ; a belső tűztér számára 64—53 cm marad), ami bőségesen elegendő fűtőfelületet biztosít. Az alsó tégla alakú test szélességi méretét is a felső rész határozza meg, szélesítését már a statikai követelmény sem engedi meg : a sokszögű csempesor súlyát az alsó rész csempéinek befelé nyúló oldalára kell elhelyezni. A kályha alsó részének magassági mérete bizonytalan, a csempesorok számát csak egy szerencsés ásatási leletegyüttes határozhatja meg, ha egy kályha összes darabját egy helyen leljük fel. II. CSOPORT A következő XIV. századi csoportot az első kályha egyes csempéinek másolatai adják, mázatlan szürkére égetett cserépből, illetve vörös cserépből zöld mázzal (21. kép). Töredékeiket eddig csak a budai palotából ismerjük. Az előkerült darabokon az előző kályha 1. és 2. csempetípusának másolatait ismerhetjük fel; plasztikájuk elmosódottabb. A másolást bizonyítja, hogy az alakok azonos kontúrjai 20%-kal kisebbedtek az első csoporthoz viszonyítva, tehát kész példányokról készített lenyomatot a fazekas. Az új negatívot azonban helyenként újabb részletekkel, díszítőelemekkel tölti ki : Sámson karján és mellén a ruhát gombok díszítik, a lépő oroszlán körül mindenütt levelek és indák burjánzanak. A mázas példány is kisebb, de változtatást a részleteken nem végeztek (21. kép 3). III. CSOPORT Az Anjou-kori csempék harmadik csoportja jellegében erősen különbözik az előzőktől és különválasztása nem ütközik nehézségekbe. Az eredeti kályhaforma rekonstruálása azonban ma még nem végezhető el, mert egyes, ehhez nélkülözhetetlen csempetípusokat (sarokcsempék, felső lezárás) eddig még nem ismerünk vagy csak túlságosan töredékesen. A felsorolásra kerülő darabok összetartozását azonban alátámasztja, hogy majd mindig azonos leletegyüttesekben kerültek elő. A csempék erősen soványított vörös vagy vörösesszürke cserépből készültek, rendkívül sokfajta mázmegoldással (sötétzöld, borsózöld, olívzöld, aranysárga, barnássárga, vörösesbarna ólommázzal bevont példányok ugyanazon típusokból). Az alsó kályhatesthez tartozhattak az egyszerű keretelésű, egyenes előlappal lezárt négyzetes csempék, amelyeket az Anjou-liliomok végtelen mustrája díszít (1. típus, 22. kép, m. 20 cm). A kályha felsőrészének alsó sorát talán négyzetes csempék alkothatták, amelyeken a jobbra dűlő vágott címerpajzsban a magyar pólyák és a liliomok láthatóak (2. típus, 23. kép, m. 25 cm). 218