Budapest Régiségei 18. (1958)

TANULMÁNYOK - Holl Imre: Középkori kályhacsempék Magyarországon : 1., Az udvari központok műhelyei és hatásuk a vidéki fazekasságra, XIV. század-XV. század közepe 211-300

11. kép. Sárkány. Kályhacsempe a budai várpalotából. XIV. század második fele Ezek felett állhatott (ha a heraldikai elrendezéshez a csempék összeállításánál ügyeltek) az a sor, amelynek nagyméretű csempéit az Anjouk oromdíszes sisakja díszítette : csöbörsisak felett koronából kinövő, szájában patkót tartó struccfej két toll között (3. típus, 24. kép, m. 47 cm). Már eddig is kerültek elő azonos színekben készült mérműves töredékek, amelyek a felső sort, majd az oromsort képezték ; díszítésük és méretük a töredékek csekélysége miatt még nem állapítható meg. Az oromsor kiképzése az I. csoportban bemutatotthoz hasonlíthatott, azonos karimás gombvégződéssel. A liliomokkal díszített négyzetes csempékből és az áttört mérműves darabokból mázatlan, szürke cseréppéldányok is készültek, azonos méretben (22. kép). E kályha egyes csempetípusai eddig a budai palotából (1—3. típus), a visegrádi alsó palotából (1. típus) és az esztergomi érseki palotából kerültek elő (1. típus) ; a kályhaszemekkel kapcsolatban már említett pesti királyi házból az egyik sisakdíszes csempe (24. kép) és mérműves töredékek származnak. Ennek alapján bizonyosra vehetjük, hogy Pesten már Nagy Lajos korában is létezett a királyi ház. 219