Budapest Régiségei 18. (1958)

TANULMÁNYOK - Sz. Póczy Klára: Az aquincumi helytartói palota falfestészete 103-148

4. kép. Lábazati festés a 23. sz. helyiség D-i faláról (i. periódus) egész vékonyan felvázolt kandeláberminta élénkíti. Ezt a dekorációs módot F. Wirth „zónás stílus"-nak nevezte. 13 A végletekig gondos és pontos kidolgozású festést könnyeddé varázsolják a kandeláberekre kötött szeszélyesen megrajzolt szalagok. Az egységesen rózsaszínű mező kere­telő sávja mindenütt azonos szélességű. A falon csupán a szalagoknál jelentkeznek színfoltok. Bzek vékony körvonalát hol világoskék, hol sárga ecsetvonások tarkítják (4. kép). Egészen hasonló felfogásban festették meg Tivoliban a Hadraianus-villa ún. Propilaen csarnokát, sőt a 23. sz. helyiség festésének színösszeállítása is emlékeztet a híres tivoli faldekorációra, amennyiben a rózsaszínű falfelületet ott is sárga és fekete csíkok tagolják. 14 A helytartói palotában világoskék szalagok, az itáliai mintaképen finom zöld indák élénkítik az egyébként mértéktartó színhatást. Eleusisból említünk a 23. sz. helyiségfestéséhez egy további analógiát, 15 erre a nyugati provinciákból a viranumi fürdők egyik legkorábbi falrészlete is emlékeztet. 16 Az aquincumi faldísz a virunumival mégsem hozható közvetlen kapcsolatba, minthogy a H. Kenner által ismertetett viranumi kandeláberminta jellegzetessége a lábazaton végighúzódó vékony maeanderszalag, ezzel szemben a helytartói palota festésére az egyszerű tagolatlan lábazati rész jellemző. A felsorolt kandelábermintás falfestések közös vonása a szigorúan szimmetrikus falbeosz­tás. Az egymással párhuzamosan elhelyezett díszítőmotívumok — a „túlzottan karcsú kandelá­berek" F. Wirth jellemző kifejezésével élve — szigorú egyszerűsége klasszicizáló törekvésből ered, ami ebben az időben, a II. század elején a birodalmi művészetek minden ágában érvényesül. 17 A későhellenisztikus formanyelv hűvös nyugalma tükröződik a Hadrianus-kori szobrászatban, portréábrázolásban is. 18 Ha összehasonlítjuk a korabeli szobrászat híres alkotásait az aquincumi kőfaragók Hadrianus-kori alkotásaival, 19 kitűnik, hogy a provinciális mesterek még stílusban sem tudták követni a korszak divatos stílusirányait. Ezért feltűnő, hogy az aquincumi falfestészet jelentéktelen időbeli eltolódással lépést tart az itáliai és görögországi híres falfestészettel még ebben az időben, amihez nagymértékben hozzájárulhatott a mintakönyvek elterjedése. 20 A helytartói palota falfestészetének technikai kivitelezése is megüti a távoli analógiák mértékét a II. század első felében. A 23. sz. helyiség lábazati festésének fehér-piros márványozása aprólékos munkával készült. A laza, puha ecsetkezeléssel feldobott foltos festés aprószemű már­ványt utánoz. Aquincumban eddig a, Laktanya utca 31. sz. alatti ún. praetori palotában került 106

Next

/
Oldalképek
Tartalom