Budapest Régiségei 18. (1958)

TANULMÁNYOK - Sz. Póczy Klára: Az aquincumi helytartói palota falfestészete 103-148

elő hasonló technikával megoldott márványimitáció. 21 A két faldíszítés egyformán gondos kivitele, az elsimított viaszos felület fényes csillogása ellenére két feltűnő eltérés figyelmeztet arra, hogy a helytartói és praetori paloták falfestése nem ugyanabban az időben készült. A Laktanya utcai épület lábazati részét elütő színű mezőkre osztották, s minden mezőt korong vagy élére állított rombus tölt ki, ami még a pompeji 1. stílus faldekorációjára emlékeztet a leginkább. 22 A helytartói palota Hadrianus-kori kandeláber stílusához egyetlen közeli analógiát sem ismerünk eddig Pannóniából, annak ellenére, hogy ebben az időben már dolgozott festőműhely Aquincumban. A polgárvárosban az egyik mester műhelye is előkerült, illetve műhelyre követ­keztettek a díszesen kifestett helyiségekben levő szerszámokról, vakolókanalakról, festékekkel telt tégelyekről. 23 Az ún. festőlakás kandeláber stílusával egyező falrészek további két táborvárosi épület feltárása során kerültek napfényre, a helytartói palota kandeláberfalától teljesen elütő és ellentétes megoldással és színösszeállítássá]. Az említett három épület Hadrianus-kori falfestését fehér alapon többféle zölddel árnyalt, dúsan megfestett kandeláberek és girlandok díszítik, 2 * ami a helytartói palota mértéktartó és sokkal ridegebb felfogásával szemben egy más stílusirányt képvisel. Nem tartjuk kizártnak, hogy a költségesen megépített és fényűzően berendezett palota dekorálására all. század legelején idegenből hoztak mesterembereket, akik csak ezen az épü­leten dolgoztak. Természetesen messzemenő következtetéseket egyetlen fal dekorációja alapján nem vonhatunk le a műhely eredetére vonatkozóan. Az idézett analógiák arra figyelmeztetnek, hogy magában Itáliában, vagy a Pannóniától délre fekvő tartományokban keressük a kapcsola­tokat, és nem a keletre vagy nyugatra fekvő provinciákban. A felsorakoztatott görögországi, itáliai, rómavárosi mintaképek ebben az időben nem lep­hetnek meg. Az aquincumi kézműipar területérő] má,r eddig is számtalan adat bizonyította a szoros kapcsolatot Itália művészete és kereskedelme felé. 25 Aquincum iparművészei, a díszes kerámiát készítő fazekasok itáliai sigillatákat másolnak az I—II. század fordulóján. 26 A helytartói palotában a mozaikkészítő musivariusok itáliai mintaképeket tartanak szem előtt. 27 A kereskedelmi út Aquüeián keresztül elsősorban még Itália felé mutat ebben az időben, 28 ' többek közt ezt bizonyítják a bor- és olajszállítmányok is az eddig előkerült amphora-bólyegek tanúsága szerint. 29 107

Next

/
Oldalképek
Tartalom