Budapest Régiségei 16. (1955)

JELENTÉSEK - Szilágyi János: A rómaikori ásatások fontosabb eredményei Budapest területén és az Aquincumi Múzeum értékesebb gyarapodásai az 1951-53. években : előzetes jelentés 387-426

rius-hoz részletesebben 1.: G. Wissowa: Interpretatio Romana, Rom. Götter im Barbarenlande. Archiv f. Religionswiss. 19. 1916-9. 12. skk. 84 A 12. képen (alaprajz) a 49, 56 és 42 sorszámoknál. Főleg a tojásdad fürdőmedence mellett alakult ki teljesebben alaprajzi részlete. Falai 120—130 cm vastagok. Ezek feltűnően lesimított felszíne az Adria felett 100, 976 m magasan fekszik, míg pl. a III. periódusba tartozó szentély-udvarszint 102,547 m magasan. 85 10—12 cm széles, 6—14 cm magas. Schauschek J. szerint gerendahálózat helye. 86 Bp. Rég. XIV. 1945. 133, 150. A 12. képen (alaprajz) 1—15 sorsz. helyiségek. Pl. a Belgica tartományban az ostei és vaasradei villák méretben is emlékeztetnek erre a K-i szárnyra. A. Byvanck: Nederland in d. rom. Tijd II. 337-8. 87 A 12. képen (alaprajz) a 18, 24—38 sorsz. helyiségek. A fürdőosztály: 63, 57—62 sorszámok. A szintezések adatai szerint is az állatalakos mozaikpadozat felszíne feküdt a legmagasabban, 103,79 m magasan az Adria felett. 88 Bp. Rég. XIV. 1945. 83-84, 87-89. A tengeri állatjelenetes mozaikok korához 1.: M. E. Blake: Roman mosaics of the second century. Memoirs of the Amer. Acad, in Rome 13. 1936. 142-3.; E. Krüger: Beibl. z. Jb. d. D. A. I. = Archäologischer Anzeiger 48. 1933. 675, 678—92. (az i. sz. 150 utáni fejlődési korszak alaptípusán hasonló sisakszerű díszítménysor stb.). 89 A M. Aurelius korabeli háborús pusztítások során pl. azonnali javításokat végezhettek a helytartói villán a L(egio) XV A(pollinaris), vagyis ,,a XV., Apolló-tói védett légió" és a LEG(io) II ITAL(ica), azaz a „II. itáliai légió" osztagai, amint erről megtalált bélyeges tégláik tanúskodnak. Feltűnő, hogy egyébként Aquincum más pontjain az újjáépítés évtizedeket váratott magára. 90 A 12. képen (alaprajz) az 51 — 6, 71, illetőleg 68 sorszámoknál. A felhasznált téglákon a csapatnév ANT(oniniana)-]élzöve.l végződik. Ennek a keltezéséhez 1. a 392. oldalt. 91 Eddig a palota 13 helyiségében állapíthattuk meg mozaikpadló nyomait, a 12. képen (alaprajz) a 2—3, 5—8, 11, 41, 47, 57—8, 62—3 sorsz. termekben. 92 A 12. képen (alaprajz) a 48 sorszámnál. Külön csatornahálózat négyszög-rendszerébe tartozott bele. Xystus, vízelosztó torony, kútház volt? L. Homo: A római kultúra (Révay J. ford.), Bp. 226. 93 Magassága 94 cm. Felül a vájat átm.-je 17 cm. Az alján lévő 3 lyuk a rögzítés, illetőleg a vízcső bevezetésére szolgálhatott. A nagyudvar E-i szélén került elő. 94 A 12. képen (alaprajz) az 50 sorszámnál. Az itt talált attikai oszlopláb díszességére is utal. A tógás szobortorzó 81,5 cm széles. Eredeti, kb. 3 m-es magasságával a soproni Capitolium (Iuppiter—luno—• ilí/»rw temploma) 260 cm magas szobrait (AÉ 51. 1938. 30) is jóval felülmúlja. 96 Az ellentétes szakirodalmi felfogás először: B. Sacken: Mitt. ...Central Comm. 2. 1857. 283. A Kis-Dunaág medrében állítólag keresztbemenő falaknak alacsony vízállás mellett sincs nyoma (Bp. Rég. XIV. 1945. 135. oldal, l/a. j.). Különben is ezeknek az irodalomban hagyományozott távolságadata — egymástól — mintegy 300 m, ami jelentősen kisebb a legiótáborok szélességénél. 96 A 12. képen (alaprajz) a 69 sorszám. Fenéktégláin a bélyeg: COH(ors) VII Br(eucorum) ANT(oniniana). 97 Schauschek J. figyelte meg, hogy ebből a partoldali falból, É-i végénél, a sziget belseje felé három fal ágazik el. Az abból kiszedett téglák bélyegei a II. sz. elejére utalnak. A fal egyéb sajátságai részben a palota terében észlelt, ún. II. periódusú fal-hálózattal egyeznek, és így esetleg egyazon rendeltetésűek, illetőleg eredetük azonos időpontra megy vissza. 98 Pávai Vájna P. geológus az ásatási árkaink rétegeiből kivett próbák vizsgálata alapján szintén azt állapította meg, hogy a római korban már megvolt a Kis-Dunaág, az óbudai part és a sziget között. 99 A szigeti villa urbana-t ellenséges megrohanás nemigen érhette meglepetésként, mert a Duna túlsó, vagyis bal partján, átellenben, előretolt erődítmény (Transaquincum) létesült. Ez 500 főnyi cohors-ot (bennszülött gyalogos segédzászlóalj) fogadhatott be, miként a vele egyforma nagyságú, délebbi hídfő-erőd, az V. ker. Március 15 tér helyén. A classis (hadinaszádflotilla) egységei is cirkálhattak a dunai sziget körül. Carnuntum-ban is az erődített táboron kívül építtetett villát magának a helytartó. E. Swohoda: Carnuntum .. . Wien, 1953. 83. 100 A 12. képen (alaprajz) a 27. sorszám. 101 CIL III. 3479, 3416, 10491,3445, 10420, 10403, 10411, 10454, 10400, 3418 sz. (lehetőleg időrendbe állítva). 102 Félembernagyságú. Az eredeti festésnek a nyomai megmaradtak. A felső ruhát vörösre, az alsót fehérre, a hajat sötétbarnára, az arcot, a végtagokat és a madárfejű griffet testszínúre színezték. Az összeállítást végző Rafael V. szobrász szerint helyi eredetű mészkőből készült. 103 Laureae Aquincenses ...I. Bpest, 1938. 108—9. Bp. Tört. 1/2. Bpest, 1942. 403. 104 Bpest története 1/2. 1942. LX. t. 1 kép. 305 Az írás 24 min széles. A köszöntő formulához analógia: A. Riese: Das rhein. Germanien. . . Leipzig, 1892. 435. oldal, 164 sz. 106 Kevésbé gondolhatunk ezekre a kiegészítésekre, bár formailag szintén helyet találhatnának: lib(rarius, írnok), lib(ritor, kőhajító katona). Latinianus 115 körül Moesia inferior (,,Alsó Moesia", a mai Bulgária területe) procurators, (pénzügyi igazgató). A. Stein: Die Legaten v. Moesien. Bpest, 1940. 112—3. (Radnóti A. figyelmeztetése.) 107 E. Ritterling: AÉ 41.1927.66—7. 108 A EtfMstenségek mibenlétéhez részletesebben 1. : Boehm: RE id. mű, 1924. Lares c. 806—33. 109 A légióban a £opa.ia,ncsnok-/egatus mellett a hat „katonai tribunus" működött segédparancsnokként. Hatáskörük ezredes-rangnak felelt meg. Figyelemre méltó, hogy jelen esetben az apa a légió (kb. 6000 főnyi gyalogos + 120 fő lovas, ehhez munka-osztagok stb.) főparancsnoka, aki — mai szemmel nézve kétségtelenül összeférhetetlen helyzetben — maga mellé vette saját fiát alparancsnokként. Az apa helytartóságához 1.: E. Ritterling, id. mû 73. old. 110 Egy Sabinianus-t 210-ben hostis publicus-nak („közellenség") nyilvánítottak és ekkor vakarhatták ki 27* 419