Budapest Régiségei 16. (1955)

JELENTÉSEK - Szilágyi János: A rómaikori ásatások fontosabb eredményei Budapest területén és az Aquincumi Múzeum értékesebb gyarapodásai az 1951-53. években : előzetes jelentés 387-426

— tökéletlenül — helytartónk egyéni nevét; a névből a 3 utolsó betű. sértetlen maradt. Viszont 155-ben consuloskodott egy másik Sdbinianus. L. ehhez: RE id. mű, Sabinianus c. 1920. 1585. old. Kérdés, melyik Sabinianus hozható kapcsolatba az aquincumi oltárkő állítójával? A nevet ugyanis tévedésből is kivakarhatták. Külön probléma a felirat utolsó sorába, eltérő jellegű írással, utólag beírt kifejezés. Egyszerűen tévesen bevésett női név a Salvia Lwiola? Valami bennszülött, talán matrónajellegű istennő rejlik a pótlólag bejegyzett név mögött? Vö. Keune: RE id. mű, 1920. Salvennae c. 2015. 111 Nagyobb jelentőség nélküli feliratuk csonkult. 112 AÉ 1870. 241 és 264. 113 A gázgyári orvosi rendelőtől K-re. Fektetés: K—Ny. Fenék és fedés téglákból. Belső tér: 180x53x45 cm. Az oldalfalak belső felületét 2 cm vastag vakolattal elsimították. Az oldalfal egy sor (26x40 cm-es) téglából, gyenge mésztartalmú kötőanyaggal. A két sírkamra egymástól 130 cm-re létesült. Hasonló pl.: Bulletin de l'Inst. Bulg. 17. 1950. 329. old. Fig. 263. 114 A IV. sz.-ból. A gépi erővel folyó alapgödör-ásás több sírt csak széltében metszett. 116 A kiegészítés szerintem valószínűbb az aug(ur)-szóta, mert a coloma-tangú Aquincum városnak volt egy T. FI. Tiiianus nevű augurja (CIL III. 10418). A rövidítési mód egyébként egyforma a két papi funkciónál, ami kérdésessé teszi az összes kapcsolatos kiegészítéseket. Talán a hasonló nomen (nemzetségi névféle) és cognomen (egyéni név) — a két augurnál — valami kapcsolatot jelent egymással. A Rajnavidéken a nomen és a cognomen egymásból származásához 1. : E. Fraenkel: RE id. mű, 1935. Namenwesen c. 1670. A kőoltárka csak 50 cm magas. Tetején négyszögletes tányérvájat, amely 1 cm mély, 7,5

X 13 cm kiterjedésű. Az oltárka fejezetén kivésett tojásdad alakú hálóvonalazás a múzeum másik kőemlékén, Eucilia Kestituta sírkövén, fogantyúszerű végződéssel ismétlődik meg. Valószínűleg tükör, esetleg legyező ábrázolásával állunk szemben. Mindkét tárgynak jelképes jelentése van a temetői domborképeken. Nagy L.: AÉ 1944—45. 124. t

u Aquincum municipium (alacsonyabb) fokú városi rangot ebben az időszakban birtokolt. Bpest története 1/1. 1942. 274. 117 A lelőhely: az aquincumi legiótábor déli fala előterében. A megmaradt rész 243 mm magas. 118 Legutóbb ezekről:!. Welkov: Ein Pferdeparadeschmuck. Jahreshefte d. Öst. Arch. Inst. 39. 1952. 107-12. Egyébként a gladiátorok és a centuriók is viselhettek — ünnepeken — lábpáncélt. Vaulovics I.: Intercisa, 1927. 38.- old. és 3. j. A straubingi analógiák alapján inkább lábpáncélról van szó. J. Keim—H. Klumbach : Das röm. Schatzfund v. Straubing. 119 A freskó-darab mérete: 22x25 cm. Színei: a bordó keret mentén fehér csík, a fejek és a lándzsahegyek barna tónusban, a háttér feketésbe átmenő világoszöld. A pajzs (?) szürke színű. 120 A megmaradt relief 25,5 cm magas, vastagsága 3,4 cm. 121 A kolozsvári múzeumban őrzött, szintén fehér márványból faragott D/o»y.ro.r-csoport jobb oldalán azonos testtartású Venus-alak avagy Maenas (?) áW.Buday A,: Dolgozatok ...7. 1916. 38-41. old., 6. kép. Ez az apulumi (gyulafehérvári) áttört dombormű kétszeres nagyságú az aquincumihoz képest. Buday Á. Bulgáriából ismer legközelebbi hasonlóságot ehhez a nőalakformához. 122 Találóan hangsúlyozza Szilágyi J. Gy. (Görög művészet. 1954. 72.): . . . Praxitelés-féle minta után készült a későbbi évszázadok minden Venus-szobva, ,,köz vetve vagy közvetlenül". 123 Lh. a legiótábortól Ny-ra létesült temető. Legnagyobb szélessége 93 cm. A kiemelkedő henger tetején négyszögű lyuk, amely 4 cm mély és széles; ebbe rögzíthettek egy kisebb szobrocskát, illetőleg a fenyőtobozt. 124 Sept. Procella és férje sírköve; Bp. Rég. V. 1897. 152—3. Felirata: CIL III. 14354. Az ilyen oroszlánpár-faragványok szerepéhez a temetői építészetben stb. legutóbb részletesebben szólt hozzá: Erdélyi G.: Intercisa I. (monográfia), 1954. 223—4. Elsősorban a Kybele-vallás hatása keresendő e mögött az emlékcsoport mögött. Az aquincumi hasonló emlékek áttekintését 1.: Kutcsins^ky B.: Bp. Rég. IX. 1906. 63—67. Szerinte a maszk luppitert-t jelentette.