Budapest Régiségei 16. (1955)

JELENTÉSEK - Szilágyi János: A rómaikori ásatások fontosabb eredményei Budapest területén és az Aquincumi Múzeum értékesebb gyarapodásai az 1951-53. években : előzetes jelentés 387-426

nagyította meg és látta el az új Nikaia-elnevezéssel (Gudemann: RE, id. mű. 1927. Lysimachosc. 26.). Mauretaniában is létezett egy mons Ancorarius (Schmidt: RE, id. mű. 1893. Ancorarius mons c. 2115.). A tribus-adat (választókerület) alapján mégis annak nagyobb a valószínűsége, hogy a fegyvertár-őr Ancyra-ból (ma:Ankara) származhatott. Fabia Ancyra: CIL III. 6118, 10497, 10499, 12489, sz.; Bp. Rég. 6. 1899. 120.; 7. 1900. 26. W. Kubitschek: Imperium Rom. tributim descr. 1889. 252-3. 52 Még vagylagosan: E. Ritterling: RE, id. mű, Legio c. II., 1925. 1544—5. A legio UHF/, harmadik aquincumi táborozását egy újabban előkerült feliratos kő (1. előbb a 20. j.-t) a 203—209- évek között igazolja. Első aquincumi tevékenységét, legalábbis osztagainak jelenlétét változatlanul az I—

II. sz. fordulója körül kell feltételeznünk, mert a CIL III. 10508 sz. sírkő-feliraton még a Traianus-korban szokásos névrövidítéseket (FF — Flavia felix, „flaviuszi szerencsés...") használják a különben is Kölnből származó elhunyt katona csapatteste megnevezésében. Traianus után ugyanis már a FL(avia) rövidítési mód használatos. E. Ritterling, uo. 1554. Továbbá a 103—7. években itt működő LEG(io) X G(emina), a X. ikerlégió bélyeges tégláival fordultak elő a IV. flaviusi légió téglái (Bp. Rég. XIII. 1943. 533.), sőt Nagy L. a Kiscelli utcában feltárt kemencében talált téglákat a IV. Flavia nevével, amely a II. sz. kezdetéig volt használatban. Ügy tűnik fel, hogy Aquincum táborát is, Brigetio-hoz hasonlóan, szintén 3 (esetleg 4) légió, illetőleg azok osztagai építették ki (1. még az 56. j.-t). A, BetzésR. No/l ellenvetéseit 1. : Festschrift f. R. Egger. Beiträge z. alt. europ. Kulturgeschichte. Klagenfurt, 1953. 188. 63 Hehler A.: Görög és római arcképszobrászat. 1913. XLI. skk. Baumgarten—

Poland— Wagner: Die hellen.röm. Kultur. Leipzig, 1913. 598. old. 418. kép aláírása. 54 Erdélyi G.: A pannóniai síremlékek ornamentikája. 1929. 21. old. 29. j. A legio IV. Flavia jelzőjének a rövidítési módja korhatározó szerepéről az 52. j.-ben. Az elhunyt katonapaenula-jához (bőrkötény) részletesebben 1. Hampel J. : AÉ 30. 1910. 317- 325. ; Ku^sins^ky B.: Bp. Rég. IX. 1906. 58-61.; A. Baumeister: Denkmäler d. klass. Altertums. 1889. 1836—1837. old. 58 A pécsi múzeum 1738 lt. sz. sírtábláján Aur. Proculus vet. leg. II. ad. (...a II. ,,segítő" légió kiszolgált katonája ... ") egyenesen natione Surus domo Hemesa, vagyis „szír nemzetiségű, Hemesa-i származású...". A társállítókat ez a felirat is cum-os kifejezésekkel, az életkort q(ui) kötőszavas mellékmondattal fejezi ki, de az aquincumi sírkő mégis későbbi készítmény lehet. Bp. Rég. 15. 1950. 523. A lovagrendbe tartozás jelölése V. E. (P) rövidítéssel Sept. Severus kora (193— 211) óta szokásos. R. Cagnat, id. mű 112. old., 2. j. A II. sz. közepe óta használatos : T. Mommsen: Staatsrecht... III. 565. 55/a A Proclianus—Procla házaspár i. sz. 250 körüli haj divatot követ (1. a 396. oldalon), ez is megerősíti ezt a keltezést. 66 A brigetiói légió bélyeges téglái és L. Caesius Verus síremléke az I—

II. sz. fordulójáról talán arra mutatnak, hogy a még osztatlan Pannónia tartomány aquincumi új táborerődítményének kiépítésében a legio I adiutrix (I. „segítő" légió) osztagai is közreműködtek. Tanulmányok Bpest múltjából 9. 1941. 13. Monogrammszerűen egybekapcsolt betűk: N+E (a 2. sorban), A+D (a 4. sorban), N+T + E (a 6. sorban). A megmaradt síremlék-töredék 40—59,5 cm magas. A 4-ik sorban a likacsok már a felirat bevésésekor megvoltak. A Saenius-nomen rövid áttekintését 1.: Stein: RE, Stuttgart, 1920. Saenius c. 1920. old. Dessau, id. mű, III. 1. 1914-6. p. 126. A megmaradt 1. sorban az ... VS betűpár a centurió nomen-jének a végződése, az A betű a cognomen-jének (egyéni neve) kezdete lehet. A kőtöredék 45 cm magas, 60 cm széles. Az általánosan kedvelt insula („sziget") szó használatát nem javasolhatjuk, amíg fogalomkörének a vitája nem dőlt el. A római császárkori értelem-változásokhoz 1. elsősorban: A. v. Gerkan: Röm. Mitteilungen d. Deutschen Arch. Inst. 55. 1940. 158—9.; F. G. Maier: História 2. 1954. Heft 3. 331-2. old. és 7. j. Valamikor az insula szabadon álló építménynek volt értelmezve, amelyet az utca, illetőleg szabad övezet, sikátor vett körül. Később — különféle hozzászólások szerint —jelentése a következőképpen váltakozott: egyes lakóház, bérházak emelete, tűzhely, kataszteri felosztás telkei, házbejárat. A 15. sz. képen (alaprajz) a C + D + E+L + M + V főhelyiségekből, N és O mellékhelyiségekből tevődik össze. A 15. sz. alaprajzon az M helyiségben. (44. old.) Legfeljebb a padozat hőmérsékletét vehette fel a kádba öntött víz. A legutóbb Saalburgban megejtett padlófűtési kísérletek eredményeit 1. részletesebben: Fr. Kretzscbmer: Hypocausten. Saalburg Jb. 12. 1953. 34. Uo. 33. old. A saalburgi kísérletnél a bükkfa-szénnel végzett begyújtás után 36 óra múltán bekövetkezett a padlófelület és a légtér állandósult hőfoka. Legkorábbiak aLEG(io) IIII F(lavia) és &CHO bélyeg mögött rejlő alakulatok készítményei. A minden sorszám és népnév nélküli C(o)HO(rs)-on talán az alakulóban levő gyalogos, helytartói testőr zászlóalj értendő. A sorszám és népnév nélküli numerus-ok és ala-k kilétéről hasonló véleményt E. Polaschek (RE id. mű. 1942. Ovilavis c.) képvisel. CIL III. p. 1059 (Noricumban). A legtöbb téglán az aquincumi házilegió névbélyegei voltak olvashatók: LEG II V; LEG II AD; LEG II AD P F; LG II V. .. ; LEG II ADI P F; F S[u]PVL (kétsoros, a LEG II

VD felső sor tükörírással:) „Lupus f(ecit), Lupus készítette". Hasonló típusok a pannóniai téglabélyeg-gyűjteményben: V. 21/1, 12/1; V.47;VI. 45, 48; VI. 50/2, 4; VI. 56/1; VII. 99; VIII. 120; 126; VIL 97/3-4. VIII. 107; (Még kéziratban.) Véleményem szerint a téglák főbb csoportjai a következő korszakokra jellemző betűtípusokat mutatják: i. sz. 110 körül, II. sz. derekán, III. sz. végén (Diocletianus kora), I.Valentinianus. Az cgyellen falból kiszedett téglán fennmaradt bélyeg mintha a Diocletianus — I. Valentinianus korszak írás-sajátosságait őrizte volna meg ; ez a tégla az apsis-faltól Ny-ra levő agyagba rakott falból került ki (III. építkezési korszakból). Későbbi időkben különféle szolgáltatásokért is kaphattak a katonaságtól téglaanyagot civil személyek, illetőleg romos és kiürített katonai építményekből elhordhattak téglákat viszonzás nélkül is. 27 Budapest régiségei 417