Budapest Régiségei 16. (1955)
JELENTÉSEK - Szilágyi János: A rómaikori ásatások fontosabb eredményei Budapest területén és az Aquincumi Múzeum értékesebb gyarapodásai az 1951-53. években : előzetes jelentés 387-426
67 A délebbi modern munkásház É-i szélén levő betonjárda szintjétől mint 0 ponttól mértünk le a felülről látható padlók és más felületek síkjaihoz. Az így kapott mélységadatok: T-nél terrazzo-felszín 150, I-nél a legrégebbi kád feneke 171, A-nál a fűtőtér feneke 188, I-nél, a K-i oldalon kiugró helyiségben, a fűtőtér alja 248, M-nél a terrazzo-padló felszíne 200, F-nél az udvari kőburkolat szintje 160 cm mélyen. 68 A ,,cs. 1" 0 pontunk alatt 214 cm mélységben feküdt és vezette ki a legrégebbi kád vizét és mintegy 10 m-en át 435 cm mélyre esett. A ,,cs. 2" az alaprajzon (ebben a kötetben a 44. lapon) kb. 30 cm-re halad vele párhuzamosan, de 60 cm-rel fölötte. Utóbbi fenekét és tetejét peremes téglákból, oldalait gyenge habarcsba rögzített vastag tégladarabokból illesztették össze. A téglákon a legio II adiutrix (II. „segítő" légió) névbélyegei ; hasonló típusok ezekhez: VI. 45 vagy 48; 51, 50; VII. 71. A ,,cs. 3" a „cs. 4" alatt kb. 100 cm mélységben feküdt. 69 A „cs. 5" 0 pontunk alatt 192 cm mélységben indult ki az L-helyiség küszöbétől, de voltaképpen az M kád elhasznált vizét vezette el, amely a lejtős padozatokon ÉNy felé folyhatott el ide. 70 A „cs. 4" 0 pontunk alatt 148 cm mélységben a J félkörű medencétől indult ki. 71 Máig nem került még elő a K-i építmény csatornázása a II. építkezési periódusból, a Ny-i épületnél a III. építkezés vízelvezető berendezése. Talán előbbi a Duna felé vezetett, és a ma még álló modern házak akadályozzák kikutafását. A Ny-i építménynél a II. periódus csatornázását használhatták tovább a II. újjáépítés, illetőleg kibővítés kapcsán. 72 Stájer mann: A dunai római hadsereg etnikai és társad, összetétele. Szovjet Régészet 3. 1952. 1 — 22. 73 NagyL. (Bp. Rég. XII. 1937. 270, 275.) szerint a szomszédos Főposta mellett volt a — szerintünk — késő rómaikori erődített tábor DNy-i saroktornya és a déli sáncárka. A Szőlő utca 66. sz. előtt K—Ny irányú sáncárok mutatkozott. A két pont összekötő vonaj a adja a késői tábor D-i kiterjedését. 74 NagyL.: Ókeresztény cella trichora. . . 1931. 15. skk. Egyébként a két modern munkásház építése kapcsán előkerült antik emlékek kiállításával — az egyik bérház alagsorában és a két modern ház közötti udvarban — rommúzeumot rendeztünk be, a Bécsben megnyitott „Ruinenstätte" (A. Neumann: Zur Eröffnung d. röm. Ruinenstätte. Amtsblatt St. Wien. 55. 1950. j'úl. 1. sz.), illetőleg a Bpesten már régebben berendezett Március 15. és Flórián téri, úttest alatti múzeumok gondolatának jelentős, új kezdeményezést is tartalmazó továbbfejlesztéseként. L. ennek a kötetnek a 427-434. lapjait. 75 Az itt előkerült, kiváló stukkó, falfestészet stb. értékelését és részletes bemutatását K. Kába M. végzi el (e kötet 255-293. old.). 76 A 6 főtiszt (tribunus militum, „katonai tribunusz") a légió főparancsnok — helytartó bizalmi segédjei voltak a vezetésben. Egyáltalán a főtiszti és parancsnoki lakóházaknál olyan nagyfokú versenyzés folyt a fényűzés terén, hogy Hadrianus császárnak (Scriptores Hist. Aug. vita Hadr. 26) rendeletet kellett kiadnia a túlzó fényűzés csökkentése érdekében : ... triclinia de castris et porticus et topiaria dirueret..., „...hogy 418 . a háromszemélyes ebédlő pamlagokat, az oszlopos díszcsarnokokat, a festett (séta) körfolyosókat és a műkertészetet a táborból eltüntesse...". K. M. Swoboda: Röm. u. roman. Paläste. 2 Wien, 1924. 154. Mintha a Laktanya utcai épület is a Hadrianus-féle rendelet kiadása előtt létesült volna. A praetorium maga a mai óbudai Fő térnél volt Nagy L. szerint (Bp. tört. I. 1942. 361.). Más vélemények szerint a Laktanya utca 31. sz. háztelek DNy-i sarka helyén, ahol a 11 legatusi (helytartói) oltárkő előkerült (pl. Nagy T. szerint a táborszentély, sacellum-nak a IV. sz.-ban átépített falrészéből; uo. II. k. 446. old., 215. j.). Ku Z sins Z ky B.: AÉ 17. 1897. 401.; Bp. Rég. V. 1897. 128. skk. Mindenekelőtt a quaestorium-tz gondolhatunk, amikor a 31. sz. alatti északabbi udvar építményének a rendeltetését találgatjuk. 77 Az elhunytra koporsóként csak két db téglát helyeztek. A közelben szórványként előkerült Constantius kÖzépbronz érem egy másik sírhoz tartozhatott. A freskó részben a helytartói palota festőjétől eredhet. A közelben (1938-ban) feltárt kerek terrazzo-fürdőmedence talán összefüggött az itteni padozat építményével. Nagy L.: AÉ 1940. 120. old. és 5. j. 78 Az 1941. évi tájékozódó próbakutatás részletesen ismertetve: Bp. Rég. XIV. 1945. 29. skk. Az 1951. évi ásatási kampány eredményeiről előzetes, népszerű közlés: Építés, Építészet 3. 1951. 550. A mostani tervszerű feltárást •— a M. Tud. Akadémia megbízásából — alulírott vezetése mellett tudományos munkaközösség irányította. A térképezést főleg Schauschek J. végezte. A részletes tudományos feldolgozásban elsősorban S%. Vóc Z y Klára, K. Kába Melinda és Vekáry Tamás közreműködésére számítok. 79 Ennek az aránynak a megállapításánál nem számítottuk be a térkép déli szélén kezdődő, talán már másik, szintén díszes és padlófűtéssel ellátott épület (a 12. képen (alaprajz) 19—21, 40 sorszámok) feltártságának a mértékét. 80 A 12. képen (alaprajz) a 23, 34, illetőleg a 66 és 68 sorsz. helyek. Egyébként a hosszúságra úgy következtethetünk, hogy a belső nagyudvart U-alakban körülvevő fedett folyosó (17, 26 sorszámok) DNy-i sarokpontjától (a 72 sorszámnál) ugyanolyan — kb. 25 m — távolságot mérünk le Ny felé, mint amilyen széles szárnyat már feltártunk a K-i homlokzaton (1—18 sorszámok), a kerengő folyosó szélességét is beleszámítva. Ezt a becslést támogatni látszik az a körülmény, hogy Ny felé kb. 106 m-re érjük el ma a Kis-Dunaág partoldalát, és így az a benyomásunk, hogy az ókorban mégis meglevő Dunaág mellé építették Aquincum legnagyobb lakóépületét. 81 Az I., II. és a IV. építkezési periódusok falmaradványai szerkezetileg nem zavarják a főépítmény alapozásait és beosztását. 82 Egyetlen cella, két pilléres előtérrel, amilyent pl. közöl: G. Kodenwaldt : Neue deutsche Ausgrabungen. Münster, 1930. 33/3. t. 83 Loeschcke (uo. 206—7- old.) a trieri szentélykörzet Mercurius-szentélyével kapcsolatban a gallok és a germánok Mercurius-a mögött szintén bennszülött istenséget tételez fel. Ehhez a kelta, illetőleg germán Mercu-
