Budapest Régiségei 15. (1950)
Nagy Tibor: A sárkeszi Mithraeum és az aquincumi Mithra-emlékek 45-120
127 Brre lásd Hermann, Analecta agonistica (Diss. Philol. Hales. X. 1899.), J. d., I., VII. 1892. 74. sk. A nagy művészet is ismeri a bika zabolázásának ezt a módját. Lásd a trallesi testvérek mesterművére visszavezethető farnesei bikacsoportozatot, amelyet provinciális vonatkozásaiban újabban Nagy L. tárgyalt meg. Bud. Rég. XIII. 1943. 79. sk. 11. 12 8 Bz az egymásután uralkodó a dunavölgyi emlékeken. Lásd a kumanovoi, heddernheimi, kurtowo-konarei szoborműveket, továbbá Mon. 123., 125., 136.,(?), 156., 167., 192., 192 bis. 204., 220. Fordított sorrendet mutatnak : Mon. 153 (?), 169., 173., G. Kazarow, i. va.., 9. szám. 9. kép. 129 Mon. 74. és 484. 1. = Saxl, 125. kép. Mon. 32 + 85 = Saxl, 84. kép. — Colini, Bull. Com. 1931. 1. tábla. — C. Pietrangeli, Bull. Com. XLVIII. 1941. 167. 1., 13. kép. 130 V. ö. Neuenheim (Mon. 245., e., 3°) Dieburg (Behn, i. m., I. tábla, 8. szám.). 131 Fr. Cumont —M. Rostowzew, i. m., XVIII. tábla, 1. kép és 106. 1. 132 Utalt már erre Fr. Behn is, i. m., 14. 1. 133 Mon. 221., 251 g., és 253. 1. 134 Philippovtsi (J. Velkov, Bull. de l'Inst. arch, bulgare VII. 1932—33. (1933.), 402. 1., 152. kép.) — Lásd még Mon. 137b., Romulából, ahol azonban az oroszlán nyugodtan fekvő ábrázolását kapjuk. A Kurtowo-konarei darabon ugyancsak félalakban, azonban balra fordulva fekszik az oroszlán. 135 Mon. 273 ter. d, 11°. 136 Mon. 239a. (Mauls). 137 R. Forrer, i. m., 63.1., XIV. tábla, 1. kép. 138 Mon. 246., f, 10° es T. et M. I. 174. 1. 13 9 A durai freskoábrázolások egyike (Fr. Cumont— M. Rostowzew, i. m., XIV— XV. táblák) a vadászó Mithra alakját mutatja. Az isten előtt oroszlán, kutya, továbbá gazellák, antilopok szaladnak. Mithra azonban nem az oroszlánra vadászik, minthogy nyilai csak a gazellákat, antilopokat stb. találják. Lásd még egy heddernheimi (Mon. 310.) és egy sisciai (Mon. 304.) domborművet, amelyek mithraikus eredete mégis kétséges. (Oroszlán a lovasheros mellett lépked.) — Az oroszlán alakja ugyancsak vadászatra utal a dunavölgyi lovasistenségek (fölsorolja az emlékeket Tudor, Bphemeris dacoromana, VII. 1937., 262. 1.) és a thrák lovas (G. Kazarow, Diss. Pann. Ser. II. 14., 1939. 18. 1.) azon az ábrázolásainál, amelyeken a lovasheros társaságában jelenik meg. — Mithra vadász aspectusára : Fr. Cumont T. et M. I. 174. 1. — Fr. Behn, i. m., 9. sk. 11. — /. Leipoldt, Die Religion des Mithra XL 11. sk. 11. (Nem fogadhatjuk el viszont az itt kifejtett Mithra-Wotan spekulációt.) — Fr. Saxl, i. m., 77. 1., 2. jz. — M. Rostowzew, Röm. Mitt. 49. 1934., 192. sk. 11. — Fr. Cumont, Recherches sur le symbolisme funéraire^ des romains, 442. sk. 11. (aki az osterburkeni táblán egymással összefüggőnek látja a vadászés a lakoma jelenetet. Lásd ehhez még a bessaparai reliefet: Mon. 122.) 14 0 Különösen tanulságos ebben a tekintetben a saarburgi nagy oltárkép (Mon. 273 ter.), melynek jobboldali oszlopán a a jelenetek a következő sorrendben következnek : galopp jelenet (megfelel a dunavölgyi táblák bikalovasának) Transitus, fa előtt látható oroszlán, napisten és Mithra közötti szövetségkötés (a dunavölgyi emlékeken ennek az elbeszélés sorrendjében az ú. n. Investitura-jeíenet felel meg) cena mystica. V. ö. még a königshofeni kultuszképet (R. Forrer i. m., XXIV. tábla) : oroszlán alakja után az Investitura jelenete következik. «i Mon. 123., Mon. 122. = Saxl, 94. kép. 142 G. Kazarow, Germania, 1935. 26. 1., 2. tábla, 2. kép. •— Lásd még a Rogodesch szentélyéből ismert relief predellaábrázolását (M. Grbic, Rev. arch. VI. Ser. X. 1937., 176. sk. 11., 2. kép.) : Investitura- jelenet, oroszlán-fej, kantharos, cena mystica. 143 V. ö. még : Mon. 163. (Sarmizegethusa.) s egy bulgáriai töredéket (G. I. Kazarow, Bull. de l'Inst. Archéol. bulgare. VI. 1930/1. 124. 1., 113. kép). 144 Mon. 123. A kantharos a lakomajelenet asztala előtt látható s mindkettőt félköríves ív keretezi. Az oroszlán tőlük elkülönítve, jobbranéző fekvő helyzetben van ábrázolva. 145 Fr. Cumont, T. et M. I. 101. sk. 11., Die Mysterien des Mithra 104. sk. 11. — S. Eitrem, Symbolae Osloenses IV. 1926., 39. sk . 11. — Máskép értelmezi e jelenetet : Fr. Saxl, i. m., 63. sk. 11. 146 A dunavölgyi-balkáni területeken kívül az oroszlán-kantharos csoport csupán Gross-Krotzenburgban fordul elő. (Mon. 247. b.) Az elégtelenül hagyományozott ú. n. Zeni-féle relief en (Mon. 70.) bár szerepel a fekvő oroszlán alakja, hiányzik azonban a kantharos. íjpígy nem sokat építhetünk a Palazzo Giustiniani reliefjére sem (Mon. 68.), ahol kantharost és ettől jóval távolabb égő oltárkát látunk. A Raj na-vidékre jellemző gazdagabbtartalmú oroszlán-kantharos-kígyó csoport viszont a Dunavidéken eddig csak 98
