Budapest Régiségei 15. (1950)

Nagy Tibor: A sárkeszi Mithraeum és az aquincumi Mithra-emlékek 45-120

Étezakpannoniából ismeretes [Mon. 248., (Carnuntum), továbbá az újonnan előkerült brigetioi bronztábla]. Lásd még a következő jegyzetet. 147 V. ö. : Saxl, i. m. ,20. sk. 11. — Egymástól független és párhuzamos művészeti fejlődést tételez fel Tudor (I. cavallieri danubiani. Ephem. Dacorom. VII. 1937., 265.1.).—elégséges azonban csak arra utalnunk, hogy a duna völgyi lovasistenségek emlékanyagának keletdunai csoportjában (Tudor, i. m., 262.1., 2., 3. számok), hiányzik még a kígyó ebből az elemsymbolikából. Az sem lehet véletlen, hogy Dacia, Moesia és Thrákia mithraikus domborművein a kígyó ugyancsak elmarad a kantharos-oroszláncsoportozatból. Hogy itt a művészeti formanyelvezetben összefüggés áll fenn, arra elégséges, ha két olyan domborművet, mint Tudor, Mon. 42., 46. Cutnont, Mon. 122., 123. összevetünk. Mindkét emlékcsoporton az oroszlán alakja ugyanazt az ugrásra kész, mindenesetre ellenséges tartást mutatja. Kronológiai tekintetben a prioritás kétségtelenül a mithraikus művészetet illeti meg, amely a fentebbi vidékeken már a II. század folyamán alkalmazta az oroszlánkantharos-csoportot, míg a lovasistenség kultuszának ide vonható táblái a III. századba tartoznak. A mithraismus tehát nem kölcsönözhette ennek a különben is homályos mysteriumvallásnak művészetéből azelemsymbolikánakezen típusait, ennek csupán az ellenkezője képzelhető el. — A dunai lovasistenségeknek csupán pannóniai emlékein jelenik meg az elemsymbolika teljes fogalmazása : a kígyókantharos-oroszlán-kakas csoport. (Tudor Mon. 71—94.). Ezeknek készítési idejét azonban a III. század második felénél nem helyezhetjük korábbi időbe (így már Hampel J., Arch. Ert. XXXII. 1912., 348. 1. — /. Tudor, i. m,, 210—211. 11. egészen a Severus-féle dinasztia koráig visszamegy az emlékcsoport datálásában.). Ez utóbbi csoportot az emlékek alaposabb átvizsgálása után nem tarthatjuk az elemsymbolika eredeti fogalmazásának. A kakas szemmelláthatóan egy későbbi és szervetlenül hozzáillesztett alak a világosan és szimmetrikusan komponált kígyó - kantharos - oroszláncsoporthoz, amely ebben a tiszta megfogalmazásban csupán Pannónia és a Raj na vidék mithraikus emlékein fordul elő. Különös figyelmet érdemel ebben az összefüggésben a stockstadti I. mithraeumban talált ezüstözött relief, amely Pannoniában, mégpedig igen valószínűleg e tartomány fémművességének egyik nagy központjában, Sirmiumban készült a III. századnak még az első felében. Ebben a központban, amelynek műhelyei az ú. n. dunai lovasistenségek számára is dolgoztak (lásd Tudor, Mon. 71—75.) kerülhetett be elsőízben az oroszlánkantharos-kígyócsoport ez utóbbi vallás tábláinak kompozíciójába s ugyancsak itt gazdagodhatott újabb symbolikus elemekkel, így a kakas alakjával is. 14 8 Legkorábbi példáját kapjuk a GrossKrotzenburgi reliefen (Mon. 247. b.), amely hadrianuskori. (T. et M. II. 547. 1.) 14 9 Mon. 253. 1. A férfi keleti öltözetet visel, fejét phryg sapka födi. Felemelt jobbjában egy ovális tárgyat tart. Elölnézetben, nyugodt álló tartásban van ábrázolva. 150 Arch. Anz. 1942., 63. h., 13. kép. Keleti öltözetben, mindkét felemelt kezében határozatlan tárgyat tartva látjuk alakunkat. Előnézetben, balra lépve, fejét viszont jobbrafordítva jelenik meg. isi Mon. 173., c, 2.° —• A nagy saarburgi oltárkép jobboldali képszegélyén (Mon. 273. ter. d, 13°) — ha a fényképről jól látom — a lakoma jelenet keretében a holló és a bikafej mellett még egy phrygsapkás álló férfi alakja is feltűnik (lásd még a nagy heddernheimi oltárkép hátoldalát) . Az újonnan felfedezett S. Prisca mithraeumának egyik freskója. (A. Ferma, Bull. Com. 1940., 71. 1., 9. kép, 82. sk. 11.) kultikus lakomaábrázolásánál egy corvus-xendű. beavatottat mutat s mellette még egy alakot. Ez az ábrázolás tehát egészen közel áll a saarburgi oltár képéhez. 152 A Komáromi Jókai Múzeum birtokában van. 153 A duna völgyi emlékeken a sziklatömb ismételten ilyen félgömbalakú, tojáshoz hasonló formát mutat. Ezt az ábrázolási módot nem tarthatjuk egyszerűen elnagyoltnak, amikor a sziklának anyagszerű visszaadására való törekvést még a kisebbméretű és kevésbé gondosan kifaragott táblákon is megfigyelhetjük. Sokkal inkább gondolhatunk itt annak a hiedelemnek a visszacsendülésére, amely Mithra születését, mint a kosmikus tojásból való születést fogta fel. Erről bőven ír fi. Eisler, i. m., 410. sk. 11. , 154 Lásd a kurtowo-konarei reliefen szereplő férfi *analóg kéztartását. 155 V. ö. Mon. 194., c. 6.° ; 195., 214. c, 5°. 156 E cselekményt legteljesebben a heddernheimi nagy oltárkép őrizte meg (Mon. 251.). A domborművek túlnyomórészén így a dunavölgyieken is, e cselekménynek 99