Budapest Régiségei 15. (1950)

Nagy Tibor: A sárkeszi Mithraeum és az aquincumi Mithra-emlékek 45-120

Fr. Cumont, Compte-rendus de l'Académie des Inscriptions et des Beiles Lettres. 1934., 101. sk. 11.). 3i Az egészen korai, Hadrianus-kori reliefen Gross-Krotzenburgból (Mon. 247.) hiányzik még a kígyó, amely később is csak ritkán s a főjelenettől elkülönülve szerepel. Az emlékeken uralkodó lesz viszont a legfontosabb elemeiben már a grosskrotzenburgi reliefen meglevő oroszlánkantharos-kígyócsoport, mely tartalmilag ugyanazt a symbolikát fejezi ki, mint a bika szügyrészéhez felkúszó s itáliai eredetűnek tekinthető kígyó-kutya csoportosítás. 32 Idevehetjük még Dalmatiát is : Mon. 222., 232. sk., Fr. Bulié, Bull. Dalmát. XXXV. 1912., 57—58. 11., VI. tábla. 33 V. ö. : T. et M. I., 171. 1. 34 Mow. 163. — G. Kazarow, Germania. 1935., 2. tábla, 2. kép. Az itáliai megfelelő ábrázolásokra lásd : Fr. Cumont, Scritti in onore di B. Nogara. Città di Vaticano, 1937., 101.1., XI. tábla, 2. kép. 35 Mon. 136., 223. 36 Nem is szólva az antik művészetnek arról a soha el nem homályosult törekvéséről, amely az üres felületek lehető kerülésében nyilvánult meg. Az esztétikai szempontok korongunk készítésénél azonban csak másodrangú szerepet játszottak. 37 Mon. 165., 176. 3 8 Mon. 3 bis, a. 39 N. Vulic, i. m., 185. sk. 11., 5. kép. — Mon. 253. 1. 40 Említésreméltó, hogy a bikaölés jelenete is mind a sisciai, mindpedig a sárkeszi korongon stílusban egészen rokonnak mutatkozik. 4i Pl. : Mon. 32 + 85 = Saxl, 84. kép. 42 Jellemző ebben a tekintetben a nagy aquileiai oltárkép (Mon. 116. = Saxl, 66. kép.). Délnyugat-Pannónia emlékei, amelyek ismeretesen Itália művészeti befolyása alatt állnak (M. Abramic, Casopis. XXVIII. 1933., 137. sk. 11., B. Saria, Zbornika za umetnostno zgodovino. 1932/33., 72. sk. 11.), ezt a naturalisztikus barlangot felül egy keskeny, ívelt sávval egy fülke lezáró ívévé, tehát egy architektonikus építménnyé (naos) alakítják át. A tájképi elem ezeken a táblákon csupán a mellékjeleneteknél él tovább. 43 O.R.Di. 33., 77. 1. —V. ö. még: Fr. Cumont, Die Mysterien des Mithra. 123.1. és Fr. Saxl, Mithras. Berlin-Deipzig, 1931., 40. sk. 11., aki néhány pontban helyreigazításokat ad. B. Schweitzer, J. d. 1. 46. 1931. 228. sk. 44 E fontos darab ismeretét és fényképét Lovas E. szívességének köszönöm. 45 Fr. Behn, i. m., I. tábla és Mon. 122. (Bessapara). 46Siscia (Mon. 220.), Spalato : (Fr. Bulié, Bull. Dalmát. XXXII. 1909., VII. tábla, 2. kép.), Sidon : (R. De Ridder, i. m., XIX. tábla), I. stockstadti mithraeum (Drexel, O.R.Di. 33., XIV. tábla, 9. kép.), Dondinum (Mon. 267a.) s egy dieburgi töredéken (Espérendieu, Complément. 238. szám). 47 Egyedül csak a sisciai táblán jelentkeznek, ez a jelenség azonban a pannóniai körben, ahol olyan bőségesen beszélik el az emlékek Mithra élettörténetét, egyáltalában nem meglepő. 48 V. ö. Fr. Saxl, i. m., 95. sk. 11. — Mithra Koa/iox^áTcúg már a születése pillanatában Dásd a Trier melletti Altbachthale egyik szentélyéből ismeretes szép reliefet (Saxl, 199. kép), továbbá Mon. 273 d. 49 Fr. Cumont, T. et M. I. 195. 1. -— Fr. Drexel, Vom mithrischen Kosmos (Schriften des Historischen Museums Frankfurt a. M.) 7. sk. 11. — K. Stade, O. R. Di. 49. 1933, 39. 1. so Mon. 253. 1., 293. kép. BiK. Schumacher, Germania. 12. 1928., 53. 1., 6. és 7. kép. — K. Stade, O. R. Di. 49., 39. 1., 5. és 6. kép. sa Lásd alább 30. 1. 53 Mon. 221., 193. kép. 54 Mon. 176 és 165. BsG. Kazarow. Ö. Jh. XIX—XX. 1920. Beibl. 50 h.,'33. kép. se AT. Vulic, i. m., 185. sk., 5—7. kép. 57 G. Kazarow, Germania. 19. 1935., 25. sk. 11., 2. tábla, 2. kép. sa G. Kazarow, Arch. Anz. 1929., 321. h., 4. szám és 29. kép. — A babérlevelek az ovális alakú medaillonon teljesen ehnosódottak. 59 Mon. 253. 1. : Fr. Cumont, T. et. M. II. 380.1. és Die Mysterien des Mithra 207.1., Fr. Drexel, O. R. Di. 33. 77.1. — A stockstadti ezüstreliefhez lásd Fr. Drexel megjegyzését Schumacher id. cikkében 54. 1., 8. jz., továbbá K. Stade i. m., 39. 1. V. ö. még Fr. Fremersdorf, Rheinischer Export nach den Donauraum. Laureae Aquincenses I. 1938. 180. 1., 35. jz. 6 0 Hogy épp a pannóniai Mithrast valló közösségek lelkiségében milyen mélyen gyökerezett a föntebbi vallásos gondolat, arra egy poetovioi, reliefekkel díszes fogadalmi oltár is utalhat (V. Hof filler— B. Saria, i. m., 316. sz.), ahol a Mithra petrogenitus feje fölött lebegő Victoria alakja jelenik meg coronat tartva jobbjában.