Budapest Régiségei 15. (1950)

Nagy Tibor: A sárkeszi Mithraeum és az aquincumi Mithra-emlékek 45-120

szerepet játszott. Vajjon a forrásvíz lekényszerítése az égi szférából annyit jelent-e, hogy ezáltal a bikát megfosztották egyik elementáris segítőjétől s ilymódon az isten számára alkalom nyílott arra, hogy az állatot végülis megragadja, ezt a meggyőződésünket csupán mint hipotézist mondhatjuk ki. Mégis némikép alátámasztaná felfogásunkat a durai freskó egyik jelenete.

116 A bika homlokán itt a szarvak között naprozettát látunk, amely ilymódon ezt az állatot, mint égi bikát jelöli meg. A falfestmény az állat alatt a vizet is jelezte. Mithra tehát az égi állattal továbbúszik, mint egykor Herakles.

117 Másrészről a nyilazás jelenete mindenkor kifejezésre juttatja, hogy a forrásvíz felüdíti az akolythosokat. E felüdülés részesévé a refrigerarius tartásban válik az akolythos.

118 Ennek a típusnak az alkalmazása itt, amely máskülönben a mithraikus vallásos körön kívül is mindenkor a vallásosságból fakadó lelki felüdülés kifejezésére szolgál, sejtetheti, hogy az a forrásvíz, amely itt a mennyből fakad a fons -perennis míg a térdeplő. arolythos a Mithra-hívő előképének is felfogható. 8. jelenet. A nyilazás ábrázolásával lezáródik a bikakaland első képciklusa. A sárkeszi korongon most legalább egy jelenet hiányzik, amely igen valószínűleg a napisten mellképét s talán még a holló alakját tartalmazta.

119 Utána két mező következik s ezek ábrázolásai az istent a bikával való közvetlen küzdelemben mutatják be. Amint a Mithra-Vita első ciklusát a dunavölgyi táblák beszélték el részletesebben, Mithra cselekedeteinek ezt a második részét viszont a rajnavidéki domborműveken találjuk gazdagabb ábrázolássorral kifejezve. A dunavölgyi emlékek, valamint korongunk is megelégszenek azzal, hogy az egész ciklusból csak két jellemző aktust ragadjanak ki, mégpedig a bikát vonszoló vagy cipelő Mithra és a bikán to va vágtató isten jelenetét. 9. jelenet. Mithra jobbfelé halad és a két hátsó lábánál megragadva maga után vonszolja a bikát, amelynek előrésze a heros hátáról élettelenül csüng le. A Transüus azonos ábrázolási módját megtaláljuk a már ismételten rokonnak jelzett sisciai, heddernheimi és kumanovoi táblákon, továbbá még néhány dunavölgyi domborművön.

120 A Transüus értelem szerint összekapcsolja egymással a bikakaland első és második ciklusát. H jelenet vallásos értelmét röviden talán a következőkben adhatjuk vissza.

121 Hosszú, fáradtságos üldözés után végül is sikerült az istennek megragadnia az égi állatot. Ebben a pillanatban azonban kezdetét veszi 70