Budapest Régiségei 15. (1950)

ÉRTESÍTŐ - Gárdonyi Albert: A hajdani Szent János-Kórház Budán 565-573

Széchenyi István kerti laka a. Fasorban. :

; TURÀNYÏ KORNÉL A FASORI DÍSZKERTEK A Fasori Díszkertek elnevezés alatt a múlt században azokat a telkeket értették, melyeket manapság a Damjanich-utca, a Rottenbiller-utca,. a Lövölde-tér, a Felsőerdősor, a Benczúr-utca és a Dózsa György-út határol, s ahol a Ráth György Múzeumot, a Szakszervezeti Tanács és számos szakszervezet székházát, továbbá több iskolát és szanatóriumot találunk. Itt alakult ki Pest első villatelepülése, ennek keletkezését és fejlődését fogjuk figyelemmel kísérni.; A XVIII. század második felében az Erzsébet-városnak és a Teréz-városnak a Nagykörtiton túl eső része még. homokos pusztaság. A mai Városliget területének bef ásítása 1785-ben kezdődött, míg a Vilma király nő-út és az Andrássy-út környéke dűlőutakkal átszelt homokbuckákkal teli sivár vidék maradt. A várost a Ligettel összekötő fasor létesítésének tervével először Pest városának 1799 jxílius í>án kelt szerződésében; találkozunk ; ez a Városiigetet és ennek környékét huszonnégy évre Batthyány József prímásnak adta bérbe. A prímás kötelezettséget vállalt a Liget befásítására és parkosítására, míg a szerződés 5. pontja szerint a városra várt a feladat, hogy a Ligetbe vezető utat a határároktól (ez a Lövölde-térnél húzódott) kezdődőleg kiépítse, szélein árkot húzzon és két oldalát fákkal ültesse be. A fák beszerzéséről és elültetéséről Pest városának kellett gondoskodnia, míg a költségeket a prímás fedezte volna. Battyhány prímásnak 1799 október 23-án bekövetkezett halála után jogutódját, Batthyány Tivadar grófot illették a várossal kötött szerződés kötelezettségei. A gróf, hűen a népétől elszakadt, feudális és aulikus főurak életmódjához, rendszerint Bécsben és Pozsonyban tartózkodott és a pesti liget fejlesztésének ügyével keveset törődött. A fasori település megalapítójának Hülff Móric Bálint városi tanácsnokot tekinthetjük (Hülff II. József alatt polgármester is 37* 579