Budapest Régiségei 15. (1950)

ÉRTESÍTŐ - Gárdonyi Albert: A hajdani Szent János-Kórház Budán 565-573

volt), akit 1793-ban Pest fejlesztési és szépítési ügyeinek vezetésével bíztak meg. Éppen a Batthyányak hiányos érdeklődése ösztönözte Hülfföt arra, hogy 1799 november 6-án a Városliget és környékének rendezését illetően határozott tervvel álljon a tanács elé. Hülff a július 6-i szerződésben tervezett utat négyvonalbau húzódó nyárfákkal és gesztenyefákkal akarta beültetni és az út s a fák öntözésére öt kút ásását sürgette. Az így létesült fasor két oldalán levő városi területet egyenlő részekre felosztva magánosoknak kell eladni. Az érdeklődők a városi telekhivatalban jelentsék be igényüket, itt, miután a vételár felét lefizették, a telek tulajdonukba megy át. A vevők köteleznék magukat, hogy kertjüket bekerítik, annak elülső részét húsz ölnyi mélységben gyümölcsfákkal telepítik be, míg a többi részét a lehetőség szerint szőlőskertnek használják. A városi tanács 1799 november 9-i ülésén elfogadta .Hülff Móric terveit, majd jóváhagyás céljából a királyi kamarához terjesztette fel. A királyi kamara 1800 január 23-án kelt leiratával a terveket jóváhagyta, a telkek értékesítését illetően azonban azok elárverezése mellett foglalt állást. Az elárverezésre kerülő telkek iránt mindenfelől megindult az érdeklődés. Stáhly György sebésztanár két fasori telek megvásárlására előjogot kért magának. A tanácshoz, majd a királyi kamarához intézett kérvényében elmondja, hogy telkét Somlóból és Tokajból hozatott szőlővesszővel fogja beültetni. Ezzel — őt idézve — a város érdekét is hathatósan szolgálja. Biztosítson számára a felettes hatóság két 1200 négyszögöles telket, ezek a sarokterületek kivételével a fasor bármelyik oldalán feküdhetnek. Az árverési jegyzőkönyv bizonyítja, hogy Stáhly professzornak sikerült a fasor jobb oldalán fekvő 36-os és 37-es sorszámú telkeket megszereznie. A fasori parcellák elárverezése 1800 márciusában folyt le. Ugyanakkor dobrakerültek azok a telkek is, melyeken később az Andrássy-útnak a Köröndön túl eső része, továbbá a Nyugati pályaudvar sínhálózata és raktárházai épültek. Az árverésben résztvevők kötelezőnek ismerték el a Hülff féle tervben lefektetett megkötéseket. Telkükön csak kerti házat emelhettek, az ár felét készpénzben kellett lefizetniök, míg a másik felét legkésőbb tíz éven belül öt százalék kamat mellett. Azok a telkek, melyeket futóhomok borított tizenöt évre, ahol a tulajdonos a körülkerítésre kötelezettséget vállalt tíz évre, az összes többiek pedig öt évre minden közteher alól mentességet élveztek. A fasor két oldalán fekvő területet 59 részre osztották fel ; ezek a négy saroktelek kivételével az egy kóró felmérés szerint mind 1200 négyszögölesek. Később kitűnt, hogy az eredeti felparcellázás felmérései pontatlanok. A telekárak emelkedése a múlt század hatvanas éveiben újabb felmérést tett szükségessé s ez megmutatta, hogy az egyes telkek nagysága nem egyforma, hanem több vagy kevesebb 1200 négyszögölnél. A feltételek közzététele után 1800 március 1-én tartották az első árverési napot. A mai Lövölde-térnél fekvő 2025 négyszögölei saroktelek volt az első, amit a város elárverezett. Kikiáltási ára 101 forint 15 krajcár volt és hosszas ráígérgetés után a korai kapitalizmus jellegzetes pesti képviselői, a selyemszövőgyárukról híres Valero-testvérek szerezték meg; ők 163 forintot fizettek érte. Az 1200 négyszögöles telkek kikiáltási ára 60 forint volt. A nagy érdeklődésre jellemző, hogy a telkek tekintélyes része 250, sőt 300 forintos árban kelt el. Az első telektulajdonosok szinte kizárólag iparosok és kereskedők, ami természetes is, hisz' az akkor dúló francia háború gazdasági konjunktúrája elsősorban ezeket a rétegeket juttatta a vásárlóerő birtokába. Megtaláljuk a vevők között a Pest akkori életében nagy szerepet játszó gazdag görög kereskedőcsaládokat is (mint a Pellenga, Manoli, Matzenka stb. családokat). A fasori telkek értékesítése 3477 forintott hozott Pest városának, míg a fasori telkek és a váci temető (a mai Ferdinánd-tér területe) között fekvő nagy terület felparcellázásából további 23.885 forint folyt be. Az új tulajdonosok a város áltál megszabott feltételek szerint telküket szőlőskertté alakították át. Ennek 580