Budapest Régiségei 15. (1950)

ÉRTESÍTŐ - Gárdonyi Albert: A hajdani Szent János-Kórház Budán 565-573

SEENGER ERVIN A MAI VÁRKERT-RAKPART SZABÁLYOZÁSA 1800 KÖRÜL. A városszabályozást úgylátszik elődeink nem úgy végezték, hogy egyúttal a régi épületeket is megóvták volna. Amikor napjainkban a Várkert-rakparton sétálunk, nemigen gondolunk arra, hogy ezen a helyen, a Lánchíd-utca vége és az Ybl-szobor között a múlt század elejéig még a középkori várfal állott, kapuval és hatalmas bástyával. A főváros Történeti Múzeumának tervtárából három helyszínrajzot mutatunk be, amelyek abból az alkalomból készültek, hogy a fenti partszakaszt, az akkori Halászkapu és a színház közötti Dunapartot szabályozták, aminek következtében a budavári erődrendszer leghatalmasabb bástyájának lebontása esedékessé vált. Pontosabb tájékozódás kedvéért vessünk egy pillantást a Mikoviny-Schmuzer-féle metszetre, (1734) mely Budát keletről ábrázolja. Ezen a metszeten balra látjuk a félköralakú bástyát (1. sz. kép.) Mind a metszet, mind pedig a 2. sz. távlati kép egybehangzóan mutatják, hogy a bástya emeletes volt. Miller F. Epitome . . . c. munkájában megemlíti, hogy ebben a bástyában Grassalkovich Antal egy vízmüvet helyezett el, ami facsöveken vizet szállított a kir. palotába. Ennek a rondellának pontos keletkezési ideje nem állapítható meg. Bertrandon de la Brocquière francia utazó szerint Zsigmond király építette egy, állítólag itt állott, kőhíd megerősítésére. Ujabb kutatások alapján valószínűbb azonban, hogy a bástya a Mátyás király-féle erődrendszerhez tartozott és azt a bölmefalat zárta le, amely a mai várkert délkeleti részén húzódik a palotától a Duna irányában, (»bölme« török szó és erődítésszakaszt jelent.) Enea Vico 1542. évi rézmetszetén élihez a bástyához erősítve látjuk azt a láncot, amely a Dunát ellenséges hajók elől elzárta. (Lásd : Kalmár János cikkét a »Budapest« 1947. évi 9. számában.) A 16. századtól 1803-ig ez a bástya minden — a várat keletről bemutató — ábrázoláson szerepel, ettől az évtől kezdve azonban nyoma vész. 1803-ban jelenik meg u. i. Leyrer József Briefe aus Pesth ... c. munkája és az ott mellékelt Prixner-féle metszeten, amely Budát és Pestet dél felől ábrázolja, a bástya még látható. Lipszky János 1810-ben megjelent térképén, amely rendkívüli gondossággal még az egyes házak udvarait is jelzi, a rondellát már nem tünteti fel. így tehát a bástya lebontási idejét 1803 és 1810 közé tehetjük. Ezt az időmeghatározást valószínűsíti az írás típusa is, amely már nem a cikornyás és kövéres barokk írásmód, hanem a karcsvtbb, a klasszicizmus korára jellemző kalligráfia. Az is lehetséges továbbá, hogy a Dunapart e szakaszának a szabályozása (3/a sz. kép) — aminek céljából a bástyát tulajdonképpen lebontották — összefügg József nádor nagyszabású városrendezési elgondolásával, aminek végső gyümölcse 1808-ban a Szépítési Bizottmány megalkotása lett. 3/b képünk már a bástya nélküli Dunapartot mutatja. Ezen a képen azonban még valamit látunk, mégpedig a baloldalon a Fischerthorral jelzett Halász 57-5