Budapest Régiségei 15. (1950)

ÉRTESÍTŐ - Kerényi András: Egy XII. századi óbudai bizánci pénzlelet 541-547

motívuma eréven Burópa középkori művészetében is polgárjogot nyert s legkorábban Északitália XII. századelej i építészetében tűnt'fel.

29 Mivel a bizánci művészet időbeli elsőbbsége kétségtelenné teszi azt, hogy a bizánci hatásokra fogékony északolasz építészetnek párosan vagy négyesével alkalmazott csomósoszlopai bizánci kezdeményezésre vezethetők viasza, következésképen ez a keleti eredetű motívum túlnyomórészt az olasz-román építészeti formakincs középeurópai terjeszkedésével juthatott el a XII—

XIII. századi francia és német épületornamentikába,

3

" majd pedig Ausztria, Csehország és Magyarország XIII. századi gál (25., 31., 37. á., kőfaragványok a IX-XI1I. századból, — fakandelláber a XVI. századból : 44. á.) —A miniatúrafestesre ld. : L- J. Ebersolt : La miniature byzantine. Paris. 1926. c. m. XVIII/2 és XXXV 1 tábláját (IX. és XI. sz.). 29 Olasz' példák : Verona (S. Zeno, második oltár jobbra, egykori román kapuzatról, Dercsényi Dezső szíves közlése). — Milano-Chiaravalle, cisztercita kolostor (foto Zucca 4170). — Trento. dóm (apsis középső ablaka, foto Alinari 21.041.). —U. o. portál (jobbra csomós, balra oroszlános oszlop). H. K. Clasen : i. m. 14. 1.). — Róma, S. Giovanni in Laterano, kerengő a XIII sz. első harmadából. (C. Ricci : Romanische Baukunst in Italien. 154. 1.). — Velence, S. Marco (Colasanti : L,art bvzantin en Italie, Milano é. n. 84. tábla). — Lucca, dóm oldalhomlokzata, XIII. sz. (The Architect's Journal 1949. 367. 1.) — Ferrara, dóm főkapuja. 1135-ből. ( Ri voira : Le origini della Architettura lombarda, Roma, 1901. 416. á.). — Arezzo (M. Salmi : L'architettura romanica in Toscana. Milano c. n. CCIII. tábla.) — S. Quirico d'Orcia. Kapuzat. (U. o. CCXXVII. tábla.) — Cavagnolo Po, kapuzat. XII. sz. (Ricci i. m. 37. 1.) — Dalmáciai példák : Curzola, dómportál (Kovalczyk-Gurlitt : Denkm. der Kunst in Dalmatien. Berlin, 1910. II. 113. á,). — Spalatoi harangtorony domborműve. Az azon ábrázolt oltárt kétoldalt csómósoszlop keretezi. (Eitelberger :;Die mittelalterlichen Kunstdenkmale Dalmatiens. Jb. der C. C. 1861. 77. á.) 30 Francia példák : Cravant, pillérfejezet. (J. Baum : Romanische Baukunst in Frankreich. Stuttgart, 1910. 137. 1.) — Embrun, Katedrális főkapuja. (Flipo : Pratique d'archéologie française. Paris, 1930. 100. 1.) Német példák: Reichenhall, St. Zeno kerengőjének egyik oszlop törzse (M. Karlinger : Romanische Steinplastik in Altbayern und Salzburg, Augsburg 1924.47. tábla.). —

Basel. Galluspforte evangalistáinak talapzata. XII sz. vége. (M.Moullet: Die Galluspforte des Basler Münsters. Basel 1938. 70/a és 72/b á.) — Bamberg, dóm, csomósoszlopok a Györgykórus belső fülkesorában a XIII. század első negyedéből (A. Weese : Der Dom zu Bamberg. München, 1898. 27. és 29. tábla.) — Augsburg, St. Georg, oszlopfonásos pillértörzs, a XIII. századból. (U. o. 91. tábla.). — Büdingeni vár (Kdm. in Hessen. Kr. Büdingen. XIII. sz.). — Würzburg. XIII. sz. (Kdm. Kgr. Bayern III. Ú. F. 12., 40. 1. 21. á.). — Merseburg, Neumarktskirche. XIII. századi portál (W. Stief : i. m. 102—5. á.). — Oberstreu, útszéli kőemlék 1448-ból (u. o. 106-107. á.). — Brehdlorenzen, templomtorony ablakának csomós oszlopa. (U. o. 108. á.) építészetébe.

31 Végül a Herakles-csomó későközépkorig követhető életére mutat, hogy a XV. századi könyvfestés formakészletében

32 és egy 1529-ből származó neuburgi papíron vízjelként is még használatban volt.

33 Az előrebocsátott példák során — ha megfelelő számú emlékanyag híján hézagosan is — a Herakles-csomónak kereken négyévezredes életét tekintettük át. Érthető tehát, hogy ez időn keresztül a csomó alkalmazási módja és így bizonnyal jelentéstartalma is megállapíthatóan változásokon esett keresztül. A korai egyiptomi művészet e csomót funkcionális szerepében alkalmazta, de az új birodalom iparművességében funkcionális szerep nélküli díszítőelemként való felhasználására is vannak tárgyi adataink. Viszont a görög Herakles-ábrázolások csomója bár gyakorlati szerepet töltött be, az oroszlánölés történetének körülményeit tekintve, már vitathatatlanul erőazonosító varázslási eszköznek is látszik : Herakles, midőn az elejtett nemeai oroszlánnak lenyúzott bőrét magáravette, annak fejét sisakként saját fejére illesztette 3i Ausztriában: a mödlingi csontház külső faloszlopának lábazatán C-típusú fonott Herakles-csomó van kifaragva. (E- Sacken : Die Rundkapelle zu Mödling und das in derselben aufgedeckte Freskogemälde. Mitt. d. C. C- 1858. 265. 1. 7. á.) A kapubéllet csomósoszlopa sajnos nem eredeti már s Sacken leírása alapján, ki a kapuzatot még a helyreállítás előtt látta, kétséges, hogy a bélletben eredetileg csomósoszlop állott. Csehországban : Ossek, a cisztercita kolostor káptalani termének olvasóállványa a XIII. század második feléből. (J. E. Wocel :• Bericht über die im J. 1858. unternommene Kunstarch. Reise im westl. Böhmen. Mitt. d. C. C. 1859. 98. 1.) Kuttenberg, Szt. Jakab-templom emporatartó oszlopa. Törzsét háló borítja, melynek, csomóit lánckeresztek díszítik. (B. Grueber : Die Kunst des Mittelalters in Böhmen. Mitt. d. C C. 1871. CXV. 1. 86. á.) Magyarországon : Pannonhalma, csomózott oszlopkötegtöredék. A XIII. század első harmadából. (Gerevich T. : i. m 59. 1.) — Felsőőrsi plébániatemplom toronvablakait keretelő oszlopok a XIII. század első negyedéből. (U. o. 152. 1. XXX. ábra.) Itt említem meg a történelem folyamán nem egyszer Magyarországhoz tartozó halicsi fejedelemség egyik legjelentősebb nyugati igazodása műemlékének a halicsi ferences templomnak kapuzatát is, metynek bélletében ugyancsak csomós oszlopot faragott ki mestere. (I. Szarankievicz : Die Franziskanerkirche in Halitsch. Mitt. d. C. C. 1888. 91. 1. 1. á. XIII. sz.). 32 Pl. az 1487-ből való volterrai Corvin-codex 2-ik címlapjának keretdíszében a Herakles-csomó szallagmustraként került alkalmazásra. (Ábel J. : Két ismeretlen Corvin-codexről. Magyar Könwszemle 1888. 147. 1. VI. melléklet.) 33 C. M. Briquet: Les filigranes. Genève. 1907. 11.993. sz. jel.