Budapest Régiségei 15. (1950)
ÉRTESÍTŐ - Kerényi András: Egy XII. századi óbudai bizánci pénzlelet 541-547
falat beborító szőlőleveles stukkó indadísz között Samarrában, az abasszida kalifák uralkodása idején, 22 és egy X. századi tál bizonysága szerint megtermékenyítette az Iszlám agyagművességét is. 23 A Palesztinában ismeretes Herakles-csomók a görög és hellenisztikus szíriai emlékektől némileg eltérnek, mert nem szabadon vezetett; hanem koszorúformában meghajlított két ágat kötnek össze és zsinagógák külső falainak frízein, valamint kapuzataik szemöldökkövein, az aquincumi sírtáblákéval lényegéiben azonos elhelyezéssel fordulnak elő, legnagyobbrészt a B-típust mutatják s nem egy esetben zsidó vallási jelképeket (így pl. hétkarú gyertyatartót) kereteznek. Szép példái a Teli Hum-i, Keraze-i, Kefr Berim-i és Bn Nabraten-i zsinagógák maradványain láthatók. 24 Azonban a Herakles-csomó nemcsak kelet, hanem nyugat felé is biztosította továbbélését s a közvetítő szerepét kismértékben a kopt művészet 25 és a népvándorláskor, 26 legnagyobbrészt azonban Bizánc művészete vállalta a korábbi középkorban. 27 Különösen a szír miniatúrák hatását tükröző bizánci könyvfestészetnek és fémművességnek, másrészt a bizánci építészetnek ornamentikái készletében . felbukkanó eddig ismeretlen formaelem: a Herakles-csomó formájában 22 E. Herzfeld i. m. 289. á. (5. ábra C-típus). 23 A. I^ane : Early Islamic Pottery. I^ondon. é. n. B-tábla, (5. ábra C-típus). 24 H. Kohn-C. Watzinger : Antike Synagogen in Galilaea. Leipzig. 1916. 25. 100/k 174., 180. és 195.á. A jegyzet folytatását lásd a tanulmány végén. 25 Valószínű, hogy a brit szigetvilág VII. századi művészetében kimutatható kopt hatásnak tulajdonítható a Herakles-csomónak Csatornán túli felbukkanása (ld. a Hope-i kőkeresztet J. Strzygowski : Die irisch-angelsächsische Blüte in Bedas Zeit c. m. 3. á. a Heidnisches u. Christli. ches um das Jahr 1000 Wien. 1926. c. műben — V. ö. még C. L> Curie : The cronology of the early Christian monuments of Scotland. Proceedings of the Society of antiquaries of Scotland 1940. 78.1.). 26 Pl. az avarkori fémművesség néhány emlékén a Herakles-csomó jellegzetes vonalvezetésének emlékképe határozottan kicsendül. (Fettich -N. : Az avarkori műipar Magyarországon. Arch. Hung. I. Bp. 1926. I. tábla 18. Sz. — Gv. Rhné-N. Fettich : Jutás und Qskü. Prag, 1931. XIII. tábla 2-4. sz.) A meroving-korból való thalmässingi bronzvereten viszont a Herakles-csomó előírásos formában került alkalmazásra. (W. Holmquist i. m. 66. !.. VI/3. tábla.) 27 Bizánci hatásra már az európai XI. sz.-i könyvfestésben megjelenik a Herakles-csomó motívuma. (Iyd. a gyulafehérvári lectionariumot. Varjú E. : A gyulafehérvári Batthvánv könwtár. Magyar Könyvszemle 1900. 26—7. 1.) csomózott testű oszloppár vitt a felvetett probléma szempontjából döntő fontosságú szerepet, 28 annyira, hogy a csomózott oszlop 5. kép. — A Herakles-csomó típusai. 28 Példák : a bizánci ötvösség egyik legkésőbbi példáját a velencei S. Marco ereklyetartó ládikaját említi Gerevich T. (Magyarország románkori emlékei. Bp. 1928. 152. 1.) — A kő és a fafaragó művészet példáival G. Sotiriou : Guide de musée byzantin d'Athènes. Athene, 1932. c. műve szol553
